Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)
Krónika - Pusztai László: Az OMF Magyar Építészeti Múzeumának gyűjteményei (1982-1985)
Foi ágy üjten lény Az elmúlt evek legjelentősebb gyarapodása volt a közel 1500 negatívot magába foglaló Révhelyi hagyaték. Tudatos gyűjtés és a szakma követelményéből eredő egyéni fényképészi munka eredménye ez a hagyaték, mely magába foglalja a magyarországi későrencszánszbarokk-klasszicizmus korának számos építészeti, szobrászati és festészeti anyagál. Révhelyi Elemér felvételei 1926-tól datálhatok, tehát egy olyan időszakot ölelnek fel, amikor ezek a művészettörténeti korszakok ínég nem jelentetlek egyértelműen a művészet és építészettudomány kutatási területeit. Hasonlóan a fentebb említett gyűjteményhez, összefüggő egészet jelent a Paulheim Ferenc hagyatéki anyagához csatlakozó fényképes dokumentáció is. Felöleli az építész teljes oeuvrjét, a legkorábbi munkáktól kezdődve a legkésőbb megvalósultukkal együtt. Mindkét hagyaték értékét növeli, hogy a felvétel objektumai meghatározottak, évszámmal jelöltek. A Pesti Szépítőbizoltmány által engedélyezett Pollack Mihály féle tervek fényképes gyűjteménye Zádor Anna ajándékaként került a múzeum anyagába, mely az említettekkel egyenrangú minőségei képvisel. Könyvek, folyóiratok Az elmúlt három évben könyv és folyóiratállományunk gyarapodása 870 kötet. Említést érdemel a Patző Márton hagyatékából származó, de eredetileg a Korb és Giergl építési iroda szakmai könyv és folyőiratanyaga, továbbá a Dudapesti Üvegfestészeti Műhely századfordulós mintakönyvei, remekbeszabott színes ábráikkal. Mint egyedi kiadvány a Kotsis Iván terveit tartalmazó nagyobb méretű fólió kiadvány, a Schwab Gyula és Kertész K. Róbert által szerkeszteti: ,,Magyar Parasztház" c. két kötetes kiadvány már ritkaságánál fogva is különleges éneket képvisel. Iratok Az Építészeti Múzeum gyűjteményébe került kéziratos anyagok nagy számát két jelentős hagyaték magyarázza. 1984-ben Révhelyi Elemér levéltári kutatásainak regesztái, majd 1985-ben 297. kép. Foerk Ernő: Szeged, székesegyház első terve. 1903. Szántó István építésznek a magyarországi várakról készített kéziratos anyaga került hozzánk. A Révhelyi hagyaték, mely közel 4000 lapot tartalmaz, magába foglalja a Pest-Budai tanácsülési jegyzőkönyvek adatait 1580-tól 1 859-ig, a pesti és budai egyházak Canonica Vizitációinak, anyakönyveinek adatait, valamint az egyházi építkezéseken dolgozó művészek és iparosok tevékenységével kapcsolatos számadásokat is. Tartalmazza a gyűjtemény több nemesi család levéltár hasonló adatanyaglár, de szerepelnek benne a vidéki egyházi építkezésekre vonatkozó feljegyzései, valamint helytörténeti adatok is. A híres budapesti liftgyáros família: a Haveriandok fennmaradt okmányai ajándékként kerültek az Építészeti Múzeum gyűjteményébe.