Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Adattár - Beszámoló az 1980-1990 közötti munkákról

SÁROSPATAK, Szent Erzsébet u. 21. (korábban Kádár Kata u.) Vár. Belső várudvar 1981 és 1987 között több szakaszban végzett feltárás előzte meg az udvar újraburkolását. Megállapították, hogy az eredeti reneszánsz, kőburkolatos járószint átlag egy méterrel volt mé­lyebben a mai szintnél. Feltárták és részben helyreállították az udvar déli felében lévő kútházat. Kutató: Dankó Katalin (Rákóczi Múzeum). Építészterve­ző: M. Anda Judit (VÁTI). Kivitelező: OMF Miskolci Kiren­deltsége. DK SÁROSPATAK, Szent Erzsébet u. 21. (korábban Kádár Kata u.) Vár. Vörös torony A Vörös torony páratlan értékű reneszánsz faragványainak meg­mentésén túl a leomlott délkeleti sarok állapota is szükségessé tette a beavatkozást. A torony kutatását 1985-ben kezdték meg. A korábban véltekkel ellentétben megállapították, hogy a Vörös tornyot Perényi Péter építette 1534 és 1537 között. El­különítettek két építési fázist és meghatározták a torony későb­bi építési periódusait. A falkutatás során bizonyossá vált, hogy a homlokzati nyí­lások rendkívüli gazdagon faragott kőkeretinek többsége ere­deti helyén van a falazatban. A torony helyreállítását a külső kőzetek cseréjével kezdték meg. A felújítás során részben visszaállították a leomlott dél­keleti sarkot. Kutatók: J. Dankó Katalin (Rákóczi Múzeum), Feld István (OMF), László Csaba (OMF). Építésztervező: M. Anda Judit. Kőszobrász restaurátorok: Osgyáni Vilmos, Rákos Péter, Sütő József és az OMF Soproni Kőszobrász Csoportja. Kivitelező: OMF Miskolci Kirendeltsége. LCs SÁROSPATAK Rákóczi u. 63-69. Nyugati várfal 1983-84-ben a nyugati várárok Kuczik-gödör nevű területén folytattunk feltárást. Az árok az országútig (a mai Rákóczi ut­cáig) húzódott. Az ásatás tisztázta két, nagyrészt elpusztult bástya kapcso­latát a kettős fallal létrehozott védelmi rendszert. A kisméretű Perényi kori bástya két kelet-nyugati tengelyű ágból áll, ere­detileg háromszintes lehetett, a felső elpusztult 1702-ben. Meg­maradt két szintjét a gerendafészkek alapján fafödém válasz­totta el, oldalfalain eredetileg három, tölcséresen összeszűkülő 335. kép. Szerencs, Rákóczi vár kutatás közben lőrése volt. A bástya omladékából építészeti kőfaragványok tö­redékei kerültek elő. A bástya köré I. Rákóczi György ötszögű bástyát épít mely­nek maradványai ma is láthatók a Kuczik gödörben, szürke andezitből épült falak építőanyagban is eltérnek a Perényi­koriaktól. Tisztáztuk a nyugati várfal elfalazott íves nyílásait kiderült hogy teherhárító ívek. Az ívek alatt a várfal rézsűs, kváder­lapokkal burkolt, valószínű osztópárkánnyal tagolt volt, mely kipusztult. Régész: Dankó Katalin (Rákóczi Múzeum). Tervező: M. Anda Judit (VÁTI). DK SÁROSPATAK, Széldomb u. 64-68. Pálóczi-kúria Az 1984-ben megkezdett ásatások egyértelműen meghatároz­ták hogy a domb az 1465-ös oklevélben engedélyezett fallal, árokkal körülvett, vár módjára megerősített Pálóczi kúriát rejti. Meghatározták a szabályos négyszög alakú vár kiterjedését északi oldalán feltárták a többszintes lakóépület maradványait. Kutató: Dankó Katalin (Rákóczi Múzeum). DK SZERENCS, Rákóczi u. 96. Rákóczi vár A belső vár kutatását 1979-ben kezdték meg. Megállapították, hogy az oklevelekből ismert középkori bencés apátság nem a vár területén volt. A ma látható épületegyüttes magja a Némethy Ferenc által az 1560-as években felépített emeletes egytraktusú palota, hozzá csatlakozó kétemeletes toronnyal. A század utol­só harmadában Rákóczi Zsigmond birtokába jutott erődítményt az új tulajdonos több építési fázisban bővíttette. A zártudvaros, belső várat külső erődítménnyel, külső várral bővítette. A bel­ső vár helységeit kőkeretes ajtók, ablakok, reneszánsz kandal­lók, mázas kályhák ékesítették. Az udvari falak előtt reneszánsz korlátos folyosó húzódott, melyre bábos kőkorlátos lépcsőn le­hetett feljutni. A 17. század derekán — 1644 után — felújítják a várat. Az összes kőkeretet kicserélik ácstokos szerkezetre és a köveket az udvari falak felmagasításába falazzák. A 18. szá­zadban a belső vár egy részét magtárrá alakítják. Az 1980-ban megkezdett helyreállítás nem akadályozta a kutatások folytatását. Ennek során közel 1000 faragott követ emeltek ki a falakból. A egykori nyílások fészkeinek és a fara­gott reneszánsz kövek vizsgálatának eredményeként mintegy félszáz kőkeret rekonstrukciójára, visszaállítására került sor. A helyreállítás befejezte - 1991 — után az épületben múze­um, könyvtár és művelődési ház működik. Kutató: Valter Ilona és László Csaba (OMF). Építészterve­ző: Erdei Ferenc, munkatársa Vitályos Ágnes, tervező 1986­tól. Oláh Zoltán (OMF). Statikus: Vándor András (OMF). Bel­sőépítész: Rex Kis Béla, Petrovics László. Kőrestaurátor: Ko­vács István (OMF). Kivitelező: OMF Nyíregyházi Építésveze­tősége. Építtető: Megyei Tanács és OMF. LCs SZIRMABESENYŐ, Széchenyi u. 20. Volt Szirmay-kastély A kutatásra 1982-ben került sor. A községben a Szirmay csa­ládnak 1696-ban már curiája állt. A mai kastély a szájhagyo­mány szerint 1737-ben épült. A nagyjából szimmetrikus, T ala­kú kastélymagot a 18. század végén megnagyobbították, mai, négy saroktornyos formáját 1820 körül nyerte. Azóta többször is kisebb átalakításokat végeztek rajta. Az 1985-ben kezdett kivitelezés a bontások után leállt. Kutató: Lővei Pál (OMF). Építésztervező: Wirth Péter, Komjáthy Attila, Hoppe László, Oláh Zoltán (OMF). Statikus: Vándor András (OMF). LP

Next

/
Oldalképek
Tartalom