Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Adattár - Beszámoló az 1980-1990 közötti munkákról

334. kép. Pacin, volt Mágóchy-kastély ti födémek gerendafészkei, lenyomatai a helyreállítást egyértel­művé tették. A keleti oldalon a kerítőfa belső oldalán faszerke­zetű folyosót rekonstruáltak. A kastélyt körülvevő park felújítása is megtörténtl988-ban. Kutatók: Feld István, Juan Cabello (OMF). Építészterve­zők: Kissné Nagypál Judit (1979-80 között). Erdei Ferenc 1980-tól 1986-ig, Cséfalvy László (1986-tól) (OMF). Statikus: Urban István. Kerttervező: Kiss József (OMF). Restaurátor: Seress László. Kivitelező: OMF Nyíregyházi Építésvezetősége. Építtető: Megyei Tanács-OMF. EF - FI SÁROSPATAK Szent Erzsébet u. (korábban Kádár Kata u.) Keleti várfal 1980-8l-ben a Városi Tanács városrendezéséi programjához kapcsolódva, mely a Bodrog-parti házak szanálásával kiszaba­dította a városfalat a jelentéktelen épületek közül és a terület kertészeti rendezését tűzte feladatául, lehetőségünk nyílott a keleti várfal kutatására, valamint a Vízi-kapu védelmére épített bástya maradványainak feltárására. Tisztáztuk a bástya alapraj­zi elrendezését, építési periódusait. A bástya első építési perió­dusa Perényi Péter építkezéséhez kapcsolható. Ez a bástya kis­sé szabálytalan négyszög alakú volt, északkeleti részén három pillérpárral ellátott felvezető kapuval, esetleg kaputoronnyal. A 17. században I. Rákóczi György korszerűsíti, ötszögű bástyá­vá építi át az északi és déli fal rövidebb szakaszának megtartá­sával. A bástyabelsőben feltártuk a Vízi-kapu előtti farkasve­rem alapfalait, az őrség ház maradványait továbbá 17. századra keltezhető csatornarendszert. A falkutatás lőrések, vízlefolyó és a jezsuiták által használt lépcsőlejárat kibontását eredményezte. A műemléki gyakorlat­nak megfelelően történt a várfal helyreállítása, lőrések rekonst­rukciója, védőfalkorona és a falazat kiegészítése, hézagolása. A fal konzerválása a plébánia udvari szakaszán befejeződött. A várfalat kb. 37 m széles árok vette körül, külső falát 1,5 m széles kőfallal rakták ki. A terep lejtését 1 m körüli széles­ségű, támfalakkal erősített külső fallal zárták le. A külső fala­kat terepszint fölé emelve helyreállították kb. a falszakasz tel­jes hosszúságának feléig. Kutató: Dankó Katalin (Rákóczi Múzeum). Tervező épí­tész: M. Anda Judit (VÁTI). Kertészeti terv: Pócsy Györgyné (KÖZTI). Kivitelező: OMF Nyíregyházi Építésvezetősége. Vá­rosi Tanács Városgazdálkodási Üzeme. Építtető: OMF. Városi Tanács VB. DK SÁROSPATAK Szent Erzsébet u. (korábban Kádár Kata u.) 3—5. Északnyugati bástya A bástyát borozóként kívánja a Városi Tanács az idegenforga­lom számára hasznosítani, így a műemléki helyreállítást meg­előző kutatást 1982-ben elvégeztük. Feltárást végeztünk a bás­tya északi oldalán, a betöltött várárok szintviszonyainak meg­állapítására. Az árok szélessége a beépítés következtében csak sejthető, de eredeti szintjét 5 méter mélyen meghatároztuk. A három boltszakaszos, pillérekkel tagolt bástyabelsőben sor ke­rült a jelentős feltöltés kitermelésével az eredeti járószint feltá­rására, utólag elfalazott, faragott kőkeretes bejárattal ellátott délkeleti oldalág kibontására. A bal szárkő belső oldalán lévő bekarcolás: P.V.B. 1705. utal arra, hogy a bástya nem pusztult el teljesen az 1702. évi robbantáskor. A bástya felső szintjének meghatározására is lehetőségünk nyílott, mivel a ráépített házakat a Városi Tanács kisajátította. Eredeti szintjét téglatörmelékes réteg jelezte, mely a felső lőré­sekhez tartozott, az előkerült téglák képezték a burkolatot. A bástya jelenleg a környék vizeit gyűjti össze, mivel a körülvevő árok szintje a feltöltés következtében magasabban van, mint a bástya belső szintje, így a sarokbástyánál lefolyás­talan terület jött létre, mely a helyreállítás költségeit növeli, ez­által a helyreállítás megindulását nehezíti. Régész: Dankó Katalin (Rákóczi Múzeum). Tervező épí­tész: M. Anda Judit (VÁTI). Víztelenítési tanulmánytervét: Hor­váth Zoltán (FTV) készítette. DK SÁROSPATAK, Szent Erzsébet u. (korábban Kádár Kata u.) 17. Plébániaház A jelenlegi épületet három középkori ház összevonásával ala­kították ki. Az 1982-ben végzett tatarozás, tetőjavítás, homlokzatfelújítás során feltártak egy reneszánsz timpanonos kapuzatot, melynek helyreállítására 1984-ben tervek készültek. Építésztervező: Vaskó Pál (Egri Főegyházmegye). Erdei Fe­renc (OMF). EF SÁROSPATAK, Szent Erzsébet u. (korábban Kádár Kata id.) 21. Nyugati várfal 1985-ben a nyugati várfal kibontása a vár park területén folyt. A 19. század eleji parképítéssel, a várárok betöltésével az egy­kori védelmi rendszer maradványa betemetődött. A városfal mintegy 90 m hosszan felszínre került, lőréseit, vízkifolyóit ki­bontottuk. A városfal feltárása a Perényi-kori építési periódushoz tartozó bástya feltárását is eredményezte. Kibontottuk a bástyába keletről nyüo lépcsős lejáratot, a kapu sarokvasa in situ megmaradt. A bástya eredetileg háromszintes lehetett, a felső elpusz­tult, a középső és alsó szint maradványait feltártuk. A két szin­tet a kibontott gerendafészkek tanúsága szerint fafödém válasz­totta el. Az északi fal külső síkjában az alsó szint négy, a kö­zépső három lőrését (ebből kettő lepusztult) tártuk fel. A bástya ötszögű, kisméretű volt, nem volt szükség na­gyobb méretűre építeni, mivel két bástya is közrefogta (délre a sarokbástya, északra a Kuczik-gödörben feltárt négyszögű bás­tya). Régész: Dankó Katalin (Rákóczi Múzeum). Tervező épí­tész: M. Anda Judit (VÁTI). Kivitelező: OMF Miskolci Kiren­deltsége. DK

Next

/
Oldalképek
Tartalom