Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Adattár - Beszámoló az 1980-1990 közötti munkákról

VESZPRÉM MEGYE BALATONALMÁDI, Vörösberény. Veszprémi u. 7. Volt jezsuita rendház Az egykori jezsuita rendházban megyei oktatási és továbbképző központot alakítottak ki. A tetőtérbeépítéssel is járó felújításra 1983-86-ban került sor. Építésztervező: Hulyák Anna (VÁTI). Kivitelező: Építőipari Szövetkezet (Veszprém) és Hunyadi Mgtsz. (Pusztaegres). Építtető: Megyei Tanács. LCs BALATONFÜRED, Arácsi út 94. Gombás kúria Az 1983. évi falkutatás során tisztázták az épületegyüttes építéstörténetét, továbbá igen színvonalas falképeket és díszítőfestéseket tártak fel benne. A 18. század második felében már állt az a két, egymással párhuzamos, téglalap alaprajzú földszintes épület, melyet Pálóczy Horváth Ádám 1785-ös füredi térképén ábrázolt, és amely a kúriát ma is jellemzi. A két épület közül a nyugati a lakóház, szoba-konyha-szoba-kamra elrendezéssel, a keleti a gazdasági épület volt, benne szekérszínt és feltehetően istállót alakítottak ki. Az épületek közötti tengelyben, a hegyoldalba süllyesztve - ezt a térkép ugyan nem ábrázolja - de ekkorra már elkészült a két dongaboltozatos pince is. A telek tulajdonosa és a ház építtetője a hivatkozott térkép szerint Dominus Ladislaus Szüts. Első átalakítására, a hegy felé való bővítésére és nem utolsó sorban külső- belső díszítésére a 18. század végén került sor, amikor a Szentgál községből származó szentgáli Gombás család tulajdonába került. Ekkor alakították ki a két épület későbarokk-copf stílusú, ívesvonalú, kővázákkal díszített oromfalait, és az utcai homlokzatokat az oromfalakkal megegyező módon díszített tömör, íves vonalú kerítésfallal kötötték össze. A lakóépület utcai szobájának ablakait kovácsolt vasrácsokkal, falfelületeit hat, al secco technikával készített viráginda díszes keretbe foglalt képpel díszítették (erdei üget Bacchussal, látkép épületcsoporttal, látkép vitorláshajókkal, tájkép lemenő nappal). A 19. század első felében a lakóépület udvari homlokzata elé nyitott tornácot, a pince bejárata elé két oszlop tartotta boltozott előépítményt, rá emeletet építettek. így jött létre az U-alakú épületegyüttes, mely a módos parasztporta, a kisnemesi kúria és a barokk kastély sajátos ötvözete. Új stílusban és új, patronos technikával kifestették a lakóépület szobáit, az utcai szoba barokk falképeit átfestették. A falfelületek közepén, álló oválisokat formálva vastag, glettelt mészrétegeket hordtak fel, ezekre az alapozásokra festették a képeket, melyeket réz szögekkel felerősített fa keretbe foglaltak, így mintegy „lógtak" a falon. A keretbe foglalt falképek körül velük harmonizáló színárnyalatú, patronos kifestés borította a falakat. Az építéstörté neti kutatás során öt kép létét lehetett megállapítani, közülük a szoba udvari ablaka és a helyiség sarka közöttit tártuk fel. Ez, a barna különböző árnyalatai és vörös csűcsfény alkalmazásával grisaille-szerúen megfestett igen színvonalas, minden bizonnyal metszett előképpel rendelkező ábrázolás volt. Lomb nélküli fákkal benőtt antik romok között, feltehetően Héraklész szobrát ábrázolta. A falképrestaurálás során az ábrázolás elpusztult. Végül, az 1930-as években Gombás Albertné dr. Schmied Ferencre, a szívkórház akkori főorvosára hagyta a kúriát, aki az addig nyitott tornácot mellvédfallal és szemes üvegfallal zárta be, továbbá a pincéhez csatlakozó középső szárnyat - a homlokzati architektúra és az elé állított emeleti erkély megformálása révén is - a balatonfüredi villaépítészethez közelálló stílusban építettette át. Az 1986-89 közötti helyreállítás során sor került a fafödémek cseréjére. Az oldalszárnyak tetőterébe vendégszobák kerültek. Kutató: D. Mezey Alice (OMF). Építész: Oláh M. Zoltán . Statikus: Vándor András (OMF). Kertterv: Szikra Éva (OMF). Építtető: Pápai VGV az OMF támogatásával. MA BALATONSZŐLŐS, Fő u. Református templom A középkori eredetű, többszörösen átalakított kis templom helyreállítása a napjainkra kialakult, jellegében barokk kori összkép megőrzését, ezen belül a kutatás során előkerült korábbi részletek bemutatását, a 20. századi, előnytelen beavatkozások felszámolását és a műszaki állapot javítását tűzte ki célul. A falakon és boltozatokon mutatkozó szerkezeti repedések jelentős statikai megerősítést tettek szükségessé. Elbontották a toronyfeljárót, az utólagos, feladatuknak nem megfelelő támpilléreket és ráfalazásokat. A barokk kori ablakokba, középkori bejáratába új, nyílászáró szerkezetek kerültek, a nagyfokú nedvesedést utólagos falszigeteléssel, új rézlemez csatornákkal és a terep megfelelő kialakításával szüntették meg. Utóbbival együtt a templomkertet is rendezték, falazott kerítését helyreállították. Egyidejűleg a használaton kívül álló paplakot is tatarozták. Kutatás: 1978. Tervezés: 1979. Kivitelezés: 1981-83. Kutató: Valter Ilona és László Csaba (OMF). Építész: Komjáthy Attiláné (OMF). Statikus: Vándor András (OMF). Kertépítész: J. Szikra Éva (OMF). Villamos tervező: Gléz Dezső (OMF). Faszigetelés: Deschmann Alajos (OMF). Kivitelező. OMF székesfehérvári Építésvezetősége. Beruházó: OMF. KKI CSESZNEK, Kültelek 9. Várrom 1980-ban folytatódott - több évi szünet után - a kutatás. Feltárták az alsó várat, megállapítván, hogy 15. század elején épült. Déli és nyugati oldalán középkori lakószárnyak húzódtak míg az északi szárny 18. századi. A középkori kapu helyén épült a ma is látható barokk kapuépítmény. A felső várban végzett kisebb ásatás és falkutatás során egyértelművé vált, hogy a 13. századi vár lebontása után egy periódusban épült fel a háromszintes zárt épülettömb, melyhez építési fáziseltolódással kapcsolódnak az övező falak, falszorosok és az alsóvár. Mindezek Garai Miklós építkezései a 15. század húszas éveiből. Régész: László Csaba (OMF). LCs DEVECSER, Petőfi tér. Volt Eszterházy-kastély Az 1972-76 közötti falkutatás folytatásaként 1980-ban a kastély nyugati melléképületének kutatására volt lehetőség. A három különböző párkánymagassággal és ennek megfelelően eltérő tetőgerinccel kialakított épület külső vakolatleverése során megállapítható volt, hogy a kiemelkedő középrész a későközépkori várkastély kaputornyának alsó részével azonos. Ez a tőle délre levő és vele egybeépített épületrésszel kőből épült. A déli szakasz egyetlen teremből állott, amelyet dongaboltozat fedett. A terembe a kapualjból tagozat nélküli, kőkeretes ajtónyílás vezetett. A középrésztől északra álló és alacsonyabb épület 19. századi, későeklektikus toldás. A kaputorony utcai oldalán félköríves lezárású, felvonóhíd tükrével kialakított, kőkeretes kaput bontottunk ki az egykori híd baloldali perselykövével együtt. A három részből álló épület helyreállításának terve 1981ben készült el. Kutató: Koppány Tibor (OMF). Építésztervező: Koppány Tibor (OMF). Kivitelező: Veszprém Megyei Építőipari Vállalat. Építtető: Megyei Tanács. KT DÖBRÖNTE, Szarvaskő, várrom Az 1987-90 közötti feltárás során tisztázták a belső kaputorony alaprajzát és a palotához való viszonyát. A feltárt falakon romkonzerválást végeztek.