Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Történet - Lővei Pál: A zsámbéki rom műemléki védelmének története

1889. A budavári főegyház Építési Bizottsága 3. sz.; MOB 1889/20. sz.; MOB 1889/40. sz.; MOB 1889/48. sz.; Az iratok között maga a költségvetés nem található, nem tudni azt sem, ki készítette. 15 MOB 1889/68. sz. 16 MOB 1889/80. sz.; MOB 1889/84. sz.; MOB 1889/85. sz.; MOB 1889/92. sz. 12. pont; MOB 1889/103. sz.; MOB 1889/118. sz. 17 MOB 1889/137. sz.; MOB 1889/141. sz.; MOB 1890/26. sz. 18 MOB 1931/454. sz. 19 MOB 1933/315. sz.; Gerő 1958. 56-57.; Dümmerling 1960. 230.; Guzsik 1977. 235. 20 Horler 1984. 50. 21 Guzsik 1977. 235. 22 Dercsényi, Dezső: Historical Monuments in Hungary. Bp. 1969. 25-26. 23 Dercsényi Balázs: Műemlékvédelem. In: Németh L. szerk., Magyar művészet 1890-1919, I. Bp. 1981. 174. 24 Frodl, Walter: Elmélet és gyakorlat egysége a magyar műemlékvédelem centenáriumára. Műemlékvédelem XV1I1 (1974) 129. 25 Román András: A magyar műemlékvédelem helye a világban. Műemlékvédelem XXVTJ (1983) 166.; Megállni a hipotézisnél. Széchenyi Ágnes beszélgetése dr. Román Andrással. Élet és Irodalom XXXIII, 13. sz. (1989. március 31.) 7. 26 Lux 1939. 9—10. Csányi Károly: A műemlékrestaurálás (A Mérnöki Továbbképző Intézet Kiadványai XX/19.) Bp. 1943. 20.; Csemegi József. A budavári főtemplom középkori építéstörténete. Bp. 1955. 139.; ifj. Dümmerling Ödön: Állagmegóvás vagy helyreállítás. Műemlékvédelem u (1958) 114-115.; Dümmerling 1960. 231.; Gerő László (Gerő 1958. 57-58, 60.) már rámutatott arra, hogy „a harminc év óta mechanikusan ismételt Möller-féle szigorú műemléki helyreállítás ... közelebbről szemlélve nem is olyan szigorú ... Cáfoljuk azokat, akik meggondolás nélkül idézik Möllert, saját egyoldalú eljárásuk vagy kritikájuk igazolására." Ugyanakkor Gerő is úgy vélte, hogy a téglakiegészítés azért készült, hogy a bizonytalan formákat elkülönítsék. 27 Möller 1925. 76.; Guzsik 1977. 235-236. Az ideiglenesség nem, csupán a „biztosító munka" kifejezés szerepel azonban Möller egy Zsámbékon tartott előadásának összefoglalójában: egyetlen követ sem távolítottam el, inkább meghagytam csonkán és csorbán; a kövek patináját még munka közötti sérülésektől is megóvtam. A szükséges alátámasztásokat téglából készítettem, hogy a másféle anyag is jelezze, hogy nem rekonstrukcióról, hanem biztosító munkáról van szó. így erősítettem meg a bedűléssel fenyegető keleti oromfalat, a csigalépcsőt, a kapuzatot, néhány pillért és ívet és a főhajó falát. Csak a tornyoknál és az apszisnál alkalmaztam faragott követ." (Möller 1921. 71.) 28 MOB 1933/315. sz.; Az itt említett 8100 Ft kevéssel eltér az 1889. évi iratokban szereplő kb. 7800 ft-tól. 29 Möller 1925. 77. 30 MOB 1933/315. sz. 31 Möller 1925. 77. 32 MOB 1922/175. sz. 33 MOB 1922/254. sz.; MOB 1922/336. sz.; MOB 1922/ 442.b. sz. 34 MOB 1922/381. sz. 35 MOB 1922/296. sz. 6. pont 36 MOB 1923/171. sz. 37 MOB 1924/119. sz. 38 MOB 1930/520. sz. 39 MOB 1933/315. sz.: Mind Möller megnyilatkozásai, mind az 1920-1922 illetve 1932-1933 körüli viták ellentmondanak Guzsik Tamás véleményének, miszerint a helyszíni visszaépítés gondolata csak 1889-ig kísértett, és Möller a Lehel téri templom felépítésével élesen elhatárolja a tervezett új épületet a megóvandó műemléktől (Guzsik 1977. 235. és 239.) 40 MOB 1933/315. sz., a bizottság tagjai voltak: Kertész K. Róbert, Gerevich Tibor, Csányi Károly, Lux Kálmán, Schulek János, Szőnyi Ottó. 41 MOB 1933/334. sz.; Ennek ellenére a teljes kiépítés gondolata továbbra is fel-felbukkant: Gerevich Tibor (Magyarország románkori emlékei. Bp. 1938. 67.) szerint a falu házaiból kibontható eredeti kövekkel „a templomromot hitelesen ki lehetne építeni."; Ebner Jenő: Néhány szó a zsámbéki templomról. Műemlékvédelem V (1961) 186., vö. az utána következő szerkesztői megjegyzésekkel (187188.) 42 MOB 1934/409. sz.; a felmérési rajzok és manuálék az OMvH tervtárában (részben a Lux-hagyatékban) találhatók. 43 MOB 1934/553. sz. 44 Lux 1939. 2. 45 Möller 1925. 76—77.; Az építész, valamivel korábban Zsámbékon tartott előadásában hasonlóan nyilatkozott (Möller 1921. 71.): „Akkoriban (ti. 1889 táján - L. P.) a restaurálás fogalma nem volt tisztázva. Az egységes stílus elvei állottak, későbbi korok alkotásait kíméletlenül kidobták, lebontottak épületrészeket - sokszor indokolatlanul —, hogy saját művészetük érvényesülésével a vélt egységes stílusban újra építhessék. Én szakítottam az akkori kor nézeteivel. Magammal hoztam Dürrn professzorom intelmét: 'Igazság az utunk' és Ferstl professzorom intelmét: 'Tiszteljünk minden stílust, mert minden stílus a saját korának kifejezője '. " (Josef Dürrn Möller karlsruhei, Heinrich Ferstel pedig bécsi professzora volt, akiktől nem műemlékvédelmet, hanem általánosabb építészeti elveket tanulhatott.) 46 Lux Kálmán: Építőművészeti emlékeink helyreállítása: In: Technikai fejlődésünk története 1867-1927. Bp. 1928. 554. 47 Dümmerling 1960. 229. 48 Horler 1984. 44. 49 Horler 1984. 44.; Dümmerling 1960. 231. 50 Lechner Jenő: Műemlékek és a műemlékvédelem Magyarországon. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye LV (1921) 259. 51 Horler 1984. 43^44.; Restaurieren oder konservieren? In: Denkmalpflege. Deutsche Texte aus drei Jahrhunderten. Hsg. v. Norbert Huse. München 1984. 84—94. 52 Forster Gyula: A műemlékek védelme a magyar és a külföldi törvénykezésben. Bp. 1906. 2. kiadás. 218-236.; Lechner (mint 50. jegyzet) i. m. 259. 53 1891-ben meghalt a régi őr, akinek fiát javasolta Möller utódként. A másik jelentkezővel szemben ugyanis „magyar létére előnyben részesítendő": MOB 1891/30. sz.; 1891/38. sz.; 1891/58. sz. 8. pont.; 1891-ben majd 1897ben a kerítés egy részét a vihar kidöntötte: MOB 1891/ 84. sz; MOB 1891/86. sz. 23. pont; MOB 1891/99. sz.; MOB 1891/128. sz. 14. pont; MOB 1897/99. sz.; MOB 1897/118. sz. 7. pont; MOB 1897/155. sz.; MOB 1897/