Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Történet - Vándor András: 16-19. századi ácsolt tetőszerkezetek Magyarországon

resztmetszet alkotó elemeinek megkülönböztetéséhez. A hosszirányú rácsozat talp és fejgerenda közölt elhelyezkedő' és oszlopokat metsző elemeit, megkülönböztetés céljából ferde merevítőnek vagy egyszerűen merevítőnek fogom nevezni. Egyik megfogalmazás sem fedi teljes mértékben a valóságot, hiszen ezek a szerkezeli elemek erőtanilag és tényleges feladatuk figyelembevételével is lehelnek egyformán húzónak cs nyomottak is (dúcok vagy kötők). Feltételezem, hogy a szerkezet építője is hasonlóan gondolkodott, hiszen az alkalmazott kötésmód mindkél crőfajta fel vételérc alkalmas és a statikailag határozatlan szerkezetben mindkét erőfajta előfordulhat. E kis - magyarázatul szolgáló - kitérő után visszatérünk a tárgyalt tetőszerkezetre. Érdekes, de nem szokatlan, hogy a torokgerendák a fejgerendától függetlenül kerülnek elhelyezésre, vagyis nem támaszkodva ez utóbbiakra. A kialakuló szerkezeti rendszerben a 10/12-es szarufák hat, illetve hét ponton kerülnek megtámasztásra, ami figyelembe véve a kis súlyú zsindelyfedést, és a nagy lelőhajlást, bőségesen elegendő az alakváltozás nélküli fennmaradáshoz. Az áthidaló gerendák középen elhelyezett talpgerendán merevítő párokkal kialakított, egyszerű szerkezetű hosszrács nyugszik, amelynek külön érdekessége a magasan levő fejgerenda és a merevílőpárok lényegében könyökszerű elhelyezése. (Az általánosabb megoldású az oszlopokat vagy csak az oszlopot átmetsző merevítő elem elhelyezésérc itt nem került sor). A szerkezet különlegessége az az igen szép faragású függő, rövid konzolsor, amely a főszaruállásokban lévő áthidaló gerendák alján található és amelyei díszes könyökök (kölök) kapcsolnak a tartókhoz. Ez a szerkezetileg jelentéktelen, szinte csak díszként felfogható konzolsor a templomtér felől az építés után egy ideig valószínűleg látható volt: nyitott vagy részben nyitott fedélszerkezetre következtetek, ilyen szerkezeti megoldás csak a közeli Korlát református templomából ismert, dc ott a gótikus boltozatok fölött található meg ez a konzol sor. Hasonló vagy közel hasonló konzolokat azóta több templomon is találtam, a külső oldalon (Kölese, katolikus. Sonkád, református. Kisszekeres, református stb.) és a boltozat nélküli falak összefogása lehetett készítésük célja. A fedélszerkezet anyaga bárdolt tölgyfa a szaruállások szépen faragott számozással vannak jelölve. Tarpa, református templom (Szabolcs-Szatmár megye) Az igen nagyméretű, egyhajós középkori templomot a 18. század végén bővítették kelet felé. A fedélszerkezet középkori részén, kél egymás mellé épített 1Ï) szaru áll ás közötti függőleges és a hozzá csatlakozó vízszintes gerendák, amely a középső hosszrács részét képezi, a következő magyar nyelvű vésett felirat olvasható: EZEN TEMPLOM EGÉSZ KORONA (?) épült 1592-be. AMELYBŐ E M. NYUGOTI KŐFALA KATEDRAL MARADT MER A N KELETI RÉSZE KŐFALÁVAL FELIVEL ÉS A TORONNYAL ÚJRA ÉPÍTTETETT 17968- és 8 DIK AZOKNAK A FELIRE (?) MÉSZÁROS ANDRÁS ÁLTAL HETEI JÁNOS F.BIRÓSÁGÁBA ÉPÜLT E PEDIG MOST A RÉGINEK HELYÉBE ÉPÜLT BATFI ISTVÁN F BÍRÓSÁGÁBA UGYAN TARPAI MÉSZÁROS AND ÁLTAL SEGÍTŐ LEGÉNYEK MÁDI MIH: GUDTILS: CZAPIS. SZÜGY JA: A:BODNÁR MIHÁLY: MÁRDI (?) KURÁTOR KERESZTEJI JÁNOSSSS:A.FRANCIA MEGBÉKÉLÉSKOR 1812. A nehezen olvasható felirat arról tudósítja az utókort, hogy a fedélszerkezet egy része 1592-ben, míg a templom bővítése, javítása az 1796-98-as esztendőben, de a felirat 1812-ben készült. (40. kép) Az egyszerű, középkori fedélszerkezetek általános elemei: a nagy vízcsendesílő, melyet a későbbi átalakítás felszámolt, az alsó ferde kötők és a két szinten elhelyezkedő torokgerendák, valamint a hosszrács itt is megtalálhatók. i9. kép. Tarpa, ref. templom lőszamállás