Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Történet - Vándor András: 16-19. századi ácsolt tetőszerkezetek Magyarországon

79. kép. Vasszécsény. uj Ebergényi-kastély, lőállás 80. kép. Vasszécsény, új Ebergényi-kastély, mellékállás 81. kép. Vasszécsény. új Ebergényi-kastély, hosszmetszel fölött emelkedő függőoszlopot kénytelenek a torokgerendákról egy-egy ferde elem közbeiktatásával merevíteni (Vasszécsény), holott ezt semmiféle lényleges erőhatás nem indokolja. Ha nagy az épület szélessége, előfordul, hogy a szerkezetet a torokgerendákra mint áthidalókra támaszkodóan mégegyszer, esetleg kétszer is megismételik. A sopronkeresztűri (Burgenland) kastély fedélszerkezete például szabályos megismétlése annak a szerkezetnek, amelyet a vasszécsényi Ebergényi kastélyban alkalmazlak. A keresztúri épület körülbelül három méterrel szélesebb, ezért a feszítőfa alacsonyabbra történő helyezésével a felszerkezetben szükségszerűvé vált a főtartószerkezet teljes megismétlése, természetesen a héjai ás helyzetének figyelembevételével. A szélesség további növekedésével újabb függőoszlopok elhelyezése is szükségessé válhat. Ilyen méretben a szerkezeti elemek már nem tölthetik be eredetileg elképzelt feladatukat (Sopron, Templom u. 12. elbontott fedélszerkezet) a kötőgerendák és a függőoszlopok a feszítő zárófák alakváltozása (lehajlása) után a falakra támaszkodnak. Az éleken és a vápákban is hasonló szerkezetű rendszerű félfőállások kerülnek beépítésre, ezek azonban már az átlagos fesztávolság esetén és a megnövelt faméretek ellenére sem képesek feladatukat ellátni. így az egyébként is legkönnyebben meghibásodó részeken gyakran keletkeznek jelentős alakváltozások és károsodások. Keveri rendszerű fedélszerkezetek Igen ritkán fordul elő, hogy a középkori jellegű és a barokk tetőszerkezetek sajátosságait egyetlen tetőben együtt, egymás mellett alkalmazzák. Ezeket kevert rendszerű fedélszerkezetnek neveztem el. A kevert rendszer lehet szerkezeli jellegű, de a keverés megfigyelhető az alkalmazott kötéseknél és csomópontok kialakításánál is. Túristvándi, református templom (Sz.cibolcsSzütmár-Bereg megye) A gótikus templom a hitújítás során került a református egyház kezébe. Mai megjelenési formáját a 19. században nyerte cl, dc fedélszerkezete, melyre a külső szaruzat mint kiegészítő elem került, akkor már állt. Jogosnak látszik a feltételezés, hogy a 17. század legvégén vagy a 18. század legelején építették. Régies vonása az is, hogy tölgyfából készült, bár