Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Történet - Vándor András: 16-19. századi ácsolt tetőszerkezetek Magyarországon

70. kép. Szamosbecs, ref. templom, keresztmetszet céljából kifelé dől. A szerkezetnek eredeti, de szokatlan kontyolása van, anyaga bárdolt tölgyfa. A középkori tetőszerkezeteket illetően meg kell említeni, azok közeli rokonságát és nagybani hasonlóságát az ország ugyané táján fellelhető szépszámú harangtornyokkal. A fentebb leírt példákon túl, természetszerűleg még jelentős számú középkori tetőszerkezel meglétéről tudok, illetve tudunk. (Nagyszekeres, (72-75. kép) Nyírbátor, Csenger, Vámosoroszi, Gacsály vagy például a szentendrei skanzenben felállított templom). A barokk szerkezeti rendszer A továbbiakban ismertetendő szerkezeti rendszert a megjelenésének korában általánosan elterjedt építészeti stílusról neveztem „barokknak". Magyarországon a 17. század végén jelennek meg ezek a tetőszerkezetek, ismereteim szerint ma is látható kiforrott formában. A barokk szerkezeli rendszerben készült tetőszerkezetek két jól elkülöníthető részből állnak össze. Ezek egyike a lényleges tartószerkezet, míg a másik csak a héjalás hordására hivatott szaruzat. Ez a megoldás egyszerűbb „szerelhetőséget" és esetenként előregyárthatóságol is biztosított. (76. kép) A héjalást hordó szaruzat az áthidaló gerenda két végére támaszkodik. Az áthidaló gerenda a teherhordó falakon fekvő egy, esetleg két sárgerendán nyugszik, általában kötés, csapolás nélkül s egyben az alapját és részét is képezi a szaruzat hossztengelyre merőleges merev síkháromszögének. Az áthidaló túlnyúlik a sárgerendán, így biztosítja a szarufa bekötés nyírásra igénybe vett csomópontjának helyzetét. Ez a túlnyúlás egyben a nagykiülésű barokk főpárkány leterhelését is biztosítja. A főpárkányt a sárgerenda felső lapjáig falazták fel a külső oldalon, és a héjaiásnak megfelelően ferdére vágott vég hordja az első cseréplécet vagy, ha van, a vízcsendesítőt. A szarufa talpán nyomásra igénybevehető és a közép harmadban elhelyezkedő csapszár van, amely a megfelelően kialakított fészekbe támaszkodik. A szarufákat egy vagy két, különlegesen nagy méretek esetében három vízszintes torokgerenda kapcsolja egymáshoz. A torokgerendákat harmados csapolással és az ehhez tartozó szokásos keményfa vendégcsappal kapcsolják a szaruzathoz. A szarufák fölül egyszerű ollóscsappal vagy feles lapolással kapcsolódnak össze 71. kép. Tákos. ref. templom, szaruállás