Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Történet - Vándor András: 16-19. századi ácsolt tetőszerkezetek Magyarországon

70. kép. Szamosbecs, ref. templom, keresztmetszet céljából kifelé dől. A szerkezetnek eredeti, de szokatlan kontyolása van, anyaga bárdolt tölgyfa. A középkori tetőszerkezeteket illetően meg kell említeni, azok közeli rokonságát és nagy­bani hasonlóságát az ország ugyané táján fel­lelhető szépszámú harangtornyokkal. A fentebb leírt példákon túl, természetsze­rűleg még jelentős számú középkori tetőszer­kezel meglétéről tudok, illetve tudunk. (Nagy­szekeres, (72-75. kép) Nyírbátor, Csenger, Vá­mosoroszi, Gacsály vagy például a szentend­rei skanzenben felállított templom). A barokk szerkezeti rendszer A továbbiakban ismertetendő szerkezeti rend­szert a megjelenésének korában általánosan el­terjedt építészeti stílusról neveztem „barokk­nak". Magyarországon a 17. század végén je­lennek meg ezek a tetőszerkezetek, ismerete­im szerint ma is látható kiforrott formában. A barokk szerkezeli rendszerben készült tetőszer­kezetek két jól elkülöníthető részből állnak össze. Ezek egyike a lényleges tartószerkezet, míg a másik csak a héjalás hordására hivatott szaruzat. Ez a megoldás egyszerűbb „szerel­hetőséget" és esetenként előregyárthatóságol is biztosított. (76. kép) A héjalást hordó szaruzat az áthidaló ge­renda két végére támaszkodik. Az áthidaló ge­renda a teherhordó falakon fekvő egy, esetleg két sárgerendán nyugszik, általában kötés, csa­polás nélkül s egyben az alapját és részét is képezi a szaruzat hossztengelyre merőleges merev síkháromszögének. Az áthidaló túlnyú­lik a sárgerendán, így biztosítja a szarufa be­kötés nyírásra igénybe vett csomópontjának helyzetét. Ez a túlnyúlás egyben a nagykiülé­sű barokk főpárkány leterhelését is biztosítja. A főpárkányt a sárgerenda felső lapjáig falaz­ták fel a külső oldalon, és a héjaiásnak meg­felelően ferdére vágott vég hordja az első cse­réplécet vagy, ha van, a vízcsendesítőt. A szarufa talpán nyomásra igénybevehető és a közép harmadban elhelyezkedő csapszár van, amely a megfelelően kialakított fészekbe támaszkodik. A szarufákat egy vagy két, különlegesen nagy méretek esetében három vízszintes torok­gerenda kapcsolja egymáshoz. A torokgeren­dákat harmados csapolással és az ehhez tartozó szokásos keményfa vendégcsappal kapcsolják a szaruzathoz. A szarufák fölül egyszerű ollós­csappal vagy feles lapolással kapcsolódnak össze 71. kép. Tákos. ref. templom, szaruállás

Next

/
Oldalképek
Tartalom