Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Történet - Lővei Pál: A zsámbéki rom műemléki védelmének története

ni kell. Ellene van a zsámbéki rom kiépítésének. Halaváls Gyula: Maradjon rom, ne építtessék ki. Mégis, ha az apácáknak templomot akarnánk biztosítani, akkor csak a szentély építtessék ki. A kcrczi apátsági templom szentélye elé falat húztak és így elégítették ki a műemlék gyakorlati használhatóságának szükségletét. Ilyen módon kellene itt is eljárni. Végh Gyula: A zsámbéki rom Möller szerint a barbárság eredménye. A restaurálás még ennél is nagyobb barbárság lenne. Tehát e romot ne építsük ki, hanem őrizzük meg. Fritz Oszkár: Az elvi kérdésben csatlakozik előtte szólókhoz. A rom ne építtessék ki. Azonban rekonstrukciós terv készíttessék róla, lehetőleg gipszmodell. A kerczi probléma egyszerű volt, de ez nem az. Lechner Jenő: Möller indítványához csatlakozik. A romot helyesen ki lehet építeni, hisz ismert minden részlete. Csak a kiépítő ügyességétől függ, hogy a régi templom visszavarázsoltassék. Foerk Ernő: Tagadja, hogy a rom minden része ismeretes volna, sőt a rom csak kisebbik része az egykori egész templomnak. Máskor Möller hangoztatta épen (!) a műemlékek konzerválását a restaurálással szemben. A restaurálás vagy szolgai másolás vagy hozzákonstruálás. Mindkettő helytelen. A restaurálást mellőzni kell. Hanem készíttessék kel rekonstrukciós modell, melyek egyike Zsámbékon, másika itt állíttatnék ki. Möller István elvállalja a rekonstrukciós modell készítésének irányítását. Csányi Károly rámutat a MOB előbbi (nemleges - L. P.) állásfoglalására c kérdésben, a melynek (!) nem mondhatnak ellen. Lcchner Jenő dr. Möller álláspontját osztja és a kiépítés mellett szólal fel. A milanói és kölni dómokat is kiépítették cs ez nem ártott a népek kultúrájának. Kertész K. Róbert: Megoszlanak a vélemények. De szerencsére áthidalhaljuk azokat. A romok részletes felvétele nélkül nem nyilatkozhatunk szakszerűen. Ez az előfeltétel. Lehel, hogy kitudódik az adatok elégtelensége a rekonstrukcióhoz, lehet, hogy kapunk elég adatot. Határozott választ csak akkor adhatunk, ha a felvételi tervek rendelkezésünkre állanak. Ezért erre kérjünk engedélyt és 300 000 K költséget a minisztériumtól. Ettől függetlenül elvben hangoztatjuk, hogy a romok kiépítését nem tartjuk helyesnek. Varjú Elemér: A kiépítés kérdése mai időkben csak akkor vetődhetik fel egyszerűen, ha azt a praktikus szükséglet sürgeti, például egy népes városban a templomhiány. Ez azonban nincs meg Zsámbékon. A 15. kép. Az orgonakarzat északnyugati pilléríejezete. Pele Ii.. 1924. OMvH Tervtár kiépítő restaurálás csak egy időpontot ad vissza, de nem a fejlőtlését az épületnek. Ezért nem helyes és elavult álláspont. A vita befejeztével elnök (Kertész K. Róbert - L. P.) szavazásra bocsátotta a kérdést. A Bizottság túlnyomó többsége a kiépítés ellen foglalt állást. Mire elnök határozatkép (!) kimondta, hogy a Bizottság a zsámbéki templomrom kiépítését elvileg nem helyesli és e kérdésben fenntartja előbbi álláspontját. ..." Möller tervei nem készüllek el, a felmérésre ugyanis nem akadt vállalkozó.

36 1924-ben a miniszter is megtekintette Möllerrcl a romokat, ismét megbízták az építészt a felméréssel és egy ideális rekonstrukciós terv elkészítésével.

37 1930-ban a MOB kérte a felmérési rajzok átadását, hogy a Schulek János javasolta rekonstrukciós modell elkészülhessen.

38 1931 vége felé Zsámbékon leomlott egy árkádív, a következő év folyamán Möller vezette a helyreállítási munkálatokat. Ismét elérke=t iga 16. kép. A templom rekonstruált, periodizációs alaprajza. Möller István, 1924 körül. OMvII Tervtár