Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Adattár - Beszámoló az 1980-1990 közötti munkákról

402. kép. Nagykanizsa, Inkey mauzóleum toronyban az ablakot másodlagosan vésték be, és helyeztek bele egy kőből készült emberfejes vállkövet és oszlopot, mely eredetileg a torony nyugati ikerablakához tartozott. A hajó az északi oldalon magasan megmaradt, lefaragott lizénái is előkerültek. A déli hajőfalat és a szentélyt lábazati magasságtól újjáépítették a barokk helyreállításkor. A teljes homlokzati felújítást 1985ben végezték. Ugyanekkor került sor a belső kifestésére is. Kutató: Valter Ilona (OMF). Műemléki konzulens: Alföldi György (OMF). Tervezés irányítója: Alföldy György (OMF). Kivitelező: Németh László kisiparos Zalaegerszeg. Anyagi fedezet: Plébánia az OMF támogatásával. VI PUSZTAMAGYARÓD, Zrínyi Miklós u. Római katolikus templom 1983-ban került sor az elektromos hálózat felújítására. A munkálatok során megőrizték és restaurálták a 20. századi neobarokk belső ornamentális és figurális kifestést. A szentélybe kőlapburkolatot fektettek. A rokokó főoltár helyreállítását 1984ben végezték. Visszaállították az eredeti szürke márványozást. A szobrokon és az ornamenseken lévő 1868-as átdolgozás, festést, aranyozást nem távolították el hanem azt javították, restaurálták. Ugyanekkor helyezték el a templomban Markos Attüa faragott keresztútját. Festőrestaurátor: Klonfár János papfestő. Faszobrászati restaurálás: Bérci László (OMF). Megrendelő: Római Katolikus Plébánia. ME SALOMVÁR, Fő u. Római katolikus templom A falu közepén álló templom külső helyreállítása az 1960-as évek elején történt, akkor kisebb falkutatás végzett Gerőné Krámer Márta, majd Valter Bona. Az új liturgikus tér kialakítása kapcsán 1980-ban régészeri feltárás történt a szentélyben. A román templom a 13. század első harmadában épült, téglából. Homlokzat előtti nyugati tornyának belsejében látszik, hogy a második szintig eredeti a román téglafal. A román hajó fala is megvan, az északi falat széles üzénák tagolták ahogyan ez a falkutatásnál látszott. A déli hajófalban megmaradt egy félköríves román rézsűs ablak. E periódus félköríves szentélyfalának alapjait 1980-ban megtalálták. A 13. század második felében kelet felé bővítették a templomot, egyenes záródású szentélyt építve. Ennek elbontott keleti falai a barokk feltöltés alól mintegy 70 cm magasságig megmaradva előkerültek, a szentély gótikus téglapadlójával és az oltár alapjával együtt. A szentély északi és déü fala párkánymagasságig áll, a déü falban két enyhén csúcsíves keskeny koragót ablak megmaradt. Ilyen ablak világította a hajót is, ezekből egy az északi, kettő a déli hajófalban látszik. A 15. század elején a torony szintjét megemelték, a nyugati bejáratba csúcsíves gótikus kőkeret készült. 1771-ben készült a sokszögű szentélyvégződés, ekkor bontották el a koragót szentély keleti falát. A boltozatok is e korból származnak, valamint a sekrestye az oratóriummal, alatta a kriptával. A kutatás után sor került 1983-ban a templom belső kifestésére és az új liturgikus tér kialakítására. A szembemiséző oltár a koragót oltáralapra került, a sokszögű barokk szentélyfejből keresztelőkápolnát alakítottak. Egyúttal restaurálták a fából készült Madonna szobrot. Régész: Valter Ilona (OMF). Restaurátor: Göcseji Múzeum. Építész: C. Harrach Erzsébet és Cleve Rudolf. Építtető: OMF támogatással az Egyházközség. VI SZENTGYÖRGYVÖLGY, Petőfi u. Református templom A festett famennyczetű, egységes belső kialakítású templom állagvédelmi munkája 1981-82-ben készültek az OMF támogatásával. ME SZEPETNEK, Petőfi S. u. 63. Római katolikus templom 1981 őszén megindított jó minőségű, az apró részletekre is gondosan ügyelő munka eredményeként elkészült a toronysisak sokat vitatott fémlemez fedele helyett az eredeti kiképzésnek megfelelő cserépfedés. 1982-83-ban a templom homlokzatfelújítási munkáit végezték a helyi kivitelezők, OMF támogatással. Ugyancsak akkor került sor a főoltár felújítására. A főoltárépítményt és ornamenseit a századunk elején oly mértékben dolgozták át, hogy restaurálásra adatok hiányában nem kerülhetett sor. Ezért a munkálatok kizárólag az átfestés letisztítására, a bántó hiányok pótlására korlátozódtak. A főoltár két oldalán álló nagyméretű angyalszobrok ízléstelen átfestését eltávolították, és a feltárt festésnyomok alapján színrekonstrukciót végeztek. Restaurátor: Bérci László (OMF). Megrendelő: Plébániahivatal. ME SZÉCSISZIGET, Kossuth u. 27. Szapáry-Andrássy-kastéty 1983-ban szerkezetmegerősítési és homlokzathelyreálütási munkák tervezéséhez előzetes kutatást végeztünk. Szécsiszigetet a muraszombati uradalommal együtt 1687-ben szerezte meg a török kiűzése után felemelkedő Szapáry család a Széchyektől. A középkori várat — mely valószínűleg inkább erődített udvarházként látott el védelmi szerepet — körülvevő vizesárok és földsáncrendszer nyomai ma is megvannak, csak a falu felőli, déli oldalon temették be. A jelenleg L-alaprajzú, egyemeletes épület egyik szárnya magtár, a másik a kastélyszárny. A 18. század első felében épült a barokk magtár és a mai kastélyszárny déli részében egy kisebb, emeletes épület. A század végén a kastélyszárnyat északi hányban a magtárig kiépítették — a csatlakozó felületen feltártuk a magtár külső homlokzatát, a főpárkányt és az eüalazott ablakokat — ekkor alakult ki az együttes L-alaprajza. A meghosszabbított kastélyszárny egységes, későbarokk homlokzati architektúrát kapott. Belső átalakításokat is végeztek (lépcsőátépítések, pince, emelet). Szembetűnő a kastély puritán enteriőrje, minden helyiség fehérre meszelt volt, egy kisebb emeleti helyiségben tártunk fel halvány színes festést és elfaragott üzénanyomokat. Valószínűleg a kastély egykori kápolnáját találtuk meg. A kivitelezés messze a kívánatos színvonal alatt folyt. Művészettörténész: D. Mezey Aüce (OMF). Építésztervező: Káldi Gyula (OMF). Kivitelezők: helyi mesterek. MA