Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Adattár - Beszámoló az 1980-1990 közötti munkákról

PAPOS, Petőfi u. Római katolikus templom Az egyperiódusú, téglából épült templom téglány alakú hajójához a nyolcszög három oldalával záródó - egykor téglaboltozattal fedett - szentély csatlakozik, melyeket egymástól a csúcsíves lezárású diadalív választ el. A szentély északi oldalához egykoron dongaboltozatos sekrestye csatlakozott. A sekrestyébe a bejárást a csúcsíves — kőkeret nélküli — ablak világította meg. A templomba a bejárást a nyugati oldalon kiképzett csúcsíves kapu biztosította. A templombelső egységes, fehér meszelésű vakolat borította. A 14. században épült templomot a 18. század közepén kijavították és részben átépítették. Ennek során a lebontott középkori sekrestye helyén újat építettek, valamint a leszakadt szentélyboltozat helyett síkmennyezet készült. A megrongálódott ablakok záradékait kicserélték. Ugyanakkor, a belső járószintet 40-60 cm-rel megemelték. Kutatók: Németh Péter, Juan Cabello (OMF). Tervező: Oltai Péter (OMF). JC PIRICSE, Petőfi Sándor u. Református templom A pápai tízedjegyzékben szereplő egyhajós, egyeneszáródású templom a 13. század végén épült. A későbbiekben tűzvész áldozata lett, majd a helyreállítás során freskókkal díszítették. Erre a 15. század első felében került sor. A későbbi átalakítások — 17. század, 18. század vége és a 19. század közepe csak a fedélszéket, födémet és kis mértékben a nyílásrendszert érintették. A kutatás - 1988-ban - feltárta a szentély északi oldalán egykor volt sekrestye alapfalait is. Kutatók: Szekér György (OMF) Tamási Judit (OMF). TJ SZAMOSBECS, Kossuth u. Református templom Az 1979-ben kutatott templomot 1980-ban készített kivitelezési terv alapján 1981-1983 között állították helyre. A helyreállítás során bemutatásra kerültek a hajó és a szentély déü falán előkerült mérműves ablakok, a nyugati és a torony alján kibontott gótikus kapukeretek, a feltárt sekrestye alapfalai és a szentély lebontott sarokpüléreinek alaptestei, a sekrestye befalazott ajtókerete, valamint a szentély egykori boltozatának lenyomatai. A rendkívül rossz áüapotú tető lebontása után a hajó és a torony új fedélszéket kapott, a szentély felett pedig az 1729-es évszámú középszelemen és megmaradt további tetőelemek nyomán sikerült rekonstruálni a későgótikus szerkezetű, eredeti fedélszéket. A belsőben a fehérre meszelt falak között új téglaburkolat készült. A fából épített nyugati karzatot és a padokat — amelyek teljesen elkorhadtak — az eredetiek mintájára újra kellett készíteni. Az épület falait töltéskompenzációs módszerrel szigetelték és a körülötte levő kisebb kertet rendezték. Kutatók: Juan Cabello (OMF) és Lukács Zsuzsanna (OMF). Építésztervező: Koppány Tibor (OMF). Statikus: Vándor András (OMF). Restaurátor: Derdák Éva (OMF). Tetőterv: Vándor András — Oláh Zoltán (OMF). Szigeteléstervcző: Deschman Alajos (OMF). Elektromos tervező: Gléz Dezső (OMF). Kivitelező: OMF Nyíregyházi Építésvezetősége. Építtető: OMF. KT TÁKOS, Bajcsy-Zsilinszky u. Református templom és harangláb A templom helyreállításának tervei 1981-ben készültek, a kivitelezési munkák 1982-ben kezdődtek. A festett famennyezetet elbontották és műhelybe szállították. A szerkezethelyreállítási és fafödém és a fedélszék teljes felületének aláfogásával indultak. Az alátámasztó állványról hidraulikus emelők segítségével az alapozási problémák és az árvizek okozta 80 cm-t is elérő süllyedéseket korrigálni lehetett. Ugyanezen segédszerkezet adott módot arra, hogy a födém túlemelésével a görgetegköveken elhelyezett talpgerendára épült favázas sövényfonatos tapasz385. kép. Szamosbecs, református templom tott oldalfalat elemcserével megerősítve egy pontaalapzáson álló vasbeton koszorúgerendára helyezzük. A templom első periódusának az építés során előkerült téglaburkolata a helyreállítás után vissza lett állítva az egykori templom végét jelző talpgerenda burkolatban történő bemutatásával. A második és harmadik periódusban bővített templomnak agyagpadlója volt. A helyszíni kivitelezéssel párhuzamosan történt a mennyezet, a padok, a szószék, a karzatmellvéd restaurálása. A templom teljes helyreállítása 1985 őszén fejeződött be. A 18. századi — 1948-ban összeomlott — harangtorony faanyagának java részét tartalmazta a mai torony. Az 1985-ben készült rekonstrukciós terv a meglévő faanyag felhasználásával a régi torony újraszerkesztését irányozta elő. Az ugyanazon évben megkezdett alapfeltárások során előkerültek az alapkövek és a faszerkezetek segítségével végzett 1:1-es helyszíni szerkesztések bebizonyították a torony pontos helyét, méreteit, szerkezeti elemeit és csomópontjait. A szerkezeti rekonstrukciós munkák eredményeként 1987-re elkészült a rekonstruált harangtorony. Építész: Oláh M. Zoltán (OMF). Statikus: Vándor András (OMF). Kertépítész: Kiss József (OMF). Restaurálás: Szakrestaurátor Osztály (OMF) és OMF Antikart Leányvállalata. Kivitelező OMF Nyíregyházi Építésvezetősége. Építtető OMF és Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala. OZ TTSZADOB, Bocskai u. 59. Gyermekotthon. Volt Andrássykastély A kastély kora eklektikus épülete 1880 körül épült. A külső helyreállítást 1983-ban kezdték el, melynek során homlokzatfelújításra, a tetőszerkezet és a héjazat cseréjére került sor 1986-ig. Tervező: Pomozi István (ERFATERV). Kivitelező SZÁÉV Nyíregyháza. Építtető: Gyermekotthon. SSJ