Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Történet - Kaiser Anna: Műemlékek és városkép védelme a fővárosi építési szabályzatokban (1870-1945)

kében a Váron és az Andrássy-úton kívül is állapíthat meg építési korlátozásokat." A „Városkép" című fejezet (33-38. §.) is nagy körültekintésről tanúskodik. A 26. §. szövegéből idézem: „1. Építésnél és minden építőmunkánál, világító- vagy egyéb berendezés létesítésénél különös gondot kell fordítani arra, hogy az új vagy átalakított épület, az üzlethomlokzat, a hirdető, világító vagy egyéb berendezés a) a városkép, utcakép és tájkép szépségére, ezek összhangjára vagy megóvandó jellegére ne legyen hátrányos vagy zavaró befolyással; b) a műemlék jellegű vagy egyébként történelmi vagy művészi értékű, továbbá a városképre, utcaképre és tájképre jellemző, vagy a hagyományok, illetőleg a kegyelet szempontjából értékes épület hatását és érvényesülését, valamint a faléjük irányuló kilátást ne zavarja. 2. Az 1. bekezdés b) pontja alá eső épületeken tervezett építés, építőmunka vagy berendezés esetében gondoskodni kell arról, hogy az az épület jellegére hátrányos ne legyen. 3. Az 1. bekezdés b) pontja és a 2. bekezdés esetében az építési engedély megadása előtt a Műemlékek Országos Bizottságát is meg kell hallgatni." A következő pont a építési hatóság feladatait rögzíti, majd ismét figyelemreméltó előírás következik: „5. A város egyes részein vagy utain a városkép, utcakép és tájkép érdekében az 2. bekezdés esetein kívül is meg lehet kövelleni, hogy az épület külső kiképzése a fokozottabb építőművészeti követelményeknek is megfeleljen és az építési engedélyt az evégből megállapított feltételek teljesítéséhez lehet kötni." Az 1940-ben alkotott fővárosi Építésügyi Szabályzat - függelékében a városrendezésről és építésügyről szóló 1937. évi Vl.t.c. szövegével, valamint tárgymutatóval - tovább volt használatban, mint érvényben. Már régen felváltotta az 1959-es Budapesti Városrendezési Szabályzat, meg az 1960-ban megjelent Országos Építésügyi Szabályzat és utódaik, amikor öreg városházi jogászok és mérnökök fiókjában még mindig olt volt a „zöld könyv", hogy némely problémára először abban keressenek választ, majd ehhez a válaszhoz próbáljanak aktuális jogszabályt találni. Nem volt már érvényben, de még hatott a zöld könyv. Valószínűleg hatottak a korábban elsorolt fővárosi előzmények is a műemlékvédelemnek arra a későbbi korszakára - amikor a MOB és a polgármesteri XI. ügyosztály munkáját az 1957-ben alakult Országos Műemléki Felügyelőség illetve budapesti Műemléki Felügyelőség folytatta, az építésügy keretein belül - amelyről Dercsényi Dezső írásából idézzük: „Az építésügy és a műemlékvédelem több szállal kötődik össze. Az emlékanyag teljessége az építésügyi eljárások, az építési engedélyek és tilalmak keretében védelmezhető a legeredményesebben. Jelentősebbnek tartottuk azonban a műemlékvédelem és az urbanisztika soros együttműködését. Úgy véltük, hogy még a helyreállításnál is jobban gondoskodunk a műemlékek sorsáról, ha célt és rendeltetést biztosítunk számukra a jövő városában, ha környezetüket úgy alakítjuk ki, hogy maximálisan biztosítsák művészi értékeik megjelenését a településben. Az építési hatóságok, a városrendezés legfőbb irányítója az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszter lévén, ugyanannak az irányítása alatt álló műemlékvédelem eredményes fejlesztése előtt nagy perspektívák nyíltak. - Az említett koncepció először az 1960-ban megjelent Országos Építésügyi Szabályzatban kodifikálódott, melynek a városrendezésről és műemlékvédelemről szóló első kötete együttes megjelentésében is kifejezte c két terület szoros összetartozását.

28 Ehhez az utolsó mondathoz - amely tökéletesen igaz az OMF oldaláról nézve - szeretném hozzátenni, mit külső előzményt, a fentebb elmondottakat. Adalékul egy tágasabb történethez. Kaiser Anna JEGYZETEK 1 Értékes forrás Dercsényi Dezső: Mai magyar műemlékvédelem c. könyve (Bp. 1980.) a Gyorsuló idő sorozatban, de részletes bibliográfiát tartalmaz a Képzőművészeti zsebkönyvtár sorozatban megjelent A műemlékvédelem Magyarországon c. könyv (szerk. Császár László. Bp. 1983.) is. 2 Dercsényi Dezső: A magyar műemlékvédelem száz éve. Magyar Műemlékvédelem 1969-1970. Bp. 1972. 7-39.; Barcza Géza: A magyar műemlékvédelem fejlődése a jogszabályok tükrében. I. (1847-1949.) Magyar Műemlékvédelem 1963-1966. Bp. 1969. 7-21.