Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Adattár - Beszámoló az 1980-1990 közötti munkákról

GYŐR, Liszt Ferenc u. 22. Lakóház A kutatásra 1982-ben került sor. A 16. század végi, földszintes lakóház az 1670-es években épült ki emeletesre. Mai formáját, zárterkélyes homlokzatát 1745 körül nyerte, ekkor az erkély két oldalán egy-egy figurális falkép készült. Az emeleten az utcai szobákban több, 18. és 19. századi festésréteg került elő. A kivitelezés 1984-ben fejeződött be. Kutató: Lővei Pál (OMF). Építész: Dercsényi Pál (Tanácsi Tervező Vállalat). Statikus: Nemes József (Tanácsi Tervező Vállalat). Kivitelező: TANÉP. Építtető: Győri IKV. LP GYŐR, Rákóczy Ferenc u. 25. Lakóház A magántulajdonban lévő lakóház átalakítása során, 1982-ben a Szentháromságot és péksüteményeket ábrázoló falkép került elő az utcai homlokzat emeleti részén és feltűntek a korábbi homlokzatarchitektúra klasszicizáló jellegű részletei. Az épület a 18. században, 1805-ig pékek tulajdonában volt, a falkép a 19. század első éveiből származhat. A falképet 1983-ben a Győri Városszépítő Egyesület restauráltatta. Kutató: Lővei Pál (OMF). Falképrestaurátor Czveiber Ferenc. LP GYŐR, Széchenyi tér 1. Lakóház A kutatásra 1983-ban került sor. Az épület pincéjében középkori téglafal alapozása került elő. A mai pince egy része az 1560-as években épült. A 18. század elején már romos lakóház helyén 1711—13 között emelték a mai épületet, amelynek régebbi ábrázolásokról ismert, eredeti homlokzatarchitektúrája az előkerült nyomok alapján visszaállítható volt. A kivitelezést 1985-ben végezték. Kutató: Lővei Pál (OMF). Építész: Dercsényi Pál (Tanácsi Tervező Vállalat). Statikus: Nemes András (Tanácsi Tervező Vállalat). Kivitelező: TANÉP. Építtette: Győri IKV. LP GYŐR, Széchenyi tér 2. Lakóház A kutatásra 1983-ban került sor. A lakóház 1562-ig a székesegyház Szentháromság- (Hédervári-) kápolnájának volt javadalmas háza. Dongaboltozatos pincéje középkori. Fölötte előkerültek egy háromosztatú lakóház alapfalai. Az épületet 1562 után, majd a 17. században többször újjáépítették, bővítették. A mai állapot 1714 körüli. A kivitelezésre 1985-ben került sor. Kutató: Lővei Pál (OMF). Építész: Cserhalmy Győző (Tanácsi Tervező Vállalat). Statikus: Nemes András (Tanácsi Tervező Vállalat). Kivitelező: TANÉP. Építtető: Győri IKV. LP GYŐR, Széchenyi tér 4. Múzeum, ún. Vastuskós ház A 17. század végén emelt, kétemeletes épület minden szintjét eredetileg 4A helyiség alkotta. Helyreállítását követően a Xantus János Múzeum Patkó-gyűjteményének ad helyet. Kutató: Dávid Ferenc, Lővei Pál, Nagy Judit (OMF). Tervező: Szőcs Sándor (Tanácsi Tervező Vállalat). LP GYŐR, Teleki u. (korábban Gorkij u.) Várfal és kazamata Az 1970-es évek végén a színháztól keletre lévő területre tervezett építkezést megelőző bontás során a korábbi házak alatt előkerült a 16. századi győri városfal délkeleti bástyája az ún. Új bástya. Az újolasz rendszerű bástya nyugati sarka, a hozzá csatlakozó ágyúállásokkal, ágyűtermekkel szinte épen maradt meg a kő osztópárkány vonaláig. A két építési fázist mutató bástya helyreállítására már 1982-ben tervet készített Lőrincz József és a Győri Tervező Vállalat. LCs GYŐR, Teleki László u. 10. (korábban Gorkij u.) Lakóház Az 1745-47 között épült városháza hátsó szárnyát a falkutatás és a levéltári adatok 1768—70-re datálják. A barokk épület egységes, lényeges átalakításra a későbbiekben nem került sor. Azonban a keleti szárny udvari homlokzatából kibontott, a 16-17. század fordulójára tehető tégla, és a telekkönyvi adatok együttesen jelzik, hogy ez a fal a szomszédos, azóta teljesen elbontott és újjáépített ház régi fala. A ház első emeletén befalazva, érintetlenül megmaradt az ólomszalagok közé helyezett kis üvegtáblákból álló eredeti ablakszerkezet az 1800 körüli copf vasráccsal, és a kifelé nyíló vas ablaktáblákkal. A kutatást 1985-ben végezték, helyreállításra 1985—86-ban került sor. Kutató: Nagy Judit (Tanácsi Tervező Vállalat), és Lővei Pál (OMF). Tervező: Dercsényi Pál (Tanácsi Tervező Vállalat). Statikus: Lublóy Lászlóné (Tanácsi Tervező Vállalat). LP HÉDERVÁR, Fő u. 49. (korábban Felszabadulás u.) Alkotóház, volt Héderváry-kastéty A korábban iskolaként működő épületben és környezetében 1983-85 között ásatást, falkutatást végeztek. A kutatás során bebizonyosodott, hogy az épület alatt egy 15. századi castellum maradványai vannak. A négyszög alakú udvart körítő falakhoz a déli és az északi oldalon kétszintes palotaszárnyak kapcsolódtak. A castellumba felvonóhidas kapuzaton át lehetett bejutni. Az építményt, a közeli dombon lévő Árpád-kori várral együtt 1534-ben lerombolták. Az újjáépítésre a 16. század derekán került sor. A korábbi falakat alapozásként megtartva épült a közel négyzet alakú kastély. Az udvar északi és keleti oldalára emeletes, nyitott folyosós palotát emeltek. A régi kapu helyén új felvonóhidas szerkezet készült, a közelébe háromszintes sokszögű tornyot építettek A magas védőfalakon belül többszintes védőfolyosó fut végig a lőréseket megközelítendő. A falakat pártázat koronázza, és vörös kváderutánzatú festés díszíti. A két fázisban végzett építkezések során palánkkal és árokkal vették körül a kastélyt. A 18. század derekán az árkot betöltötték és helyén, a nyugati fal külső oldalához tapasztva kétemeletes, két saroktornyos barokk palotaszárny épült. Díszes, festett belső tereket, kápolnát, sala terrenát alakítottak ki. A kastély körül először franciakertet, majd a század végére a napjainkig részben megmaradt angolparkot hozták létre. Möller István tervei alapján 1906—7-ben felújították a kastélyt. A barokk díszlépcső helyén új lépcső készült, a burkolatok, asztalosszerkezetek nagy részét kicserélték. A háborúban a kastély nem sérült meg, csupán berendezése fogyott el. A helyreállítás után a Művészeti Alap alkotóháza működik a kastélyban. Az építészeti helyreállítása 1984—88 között került sor. Kutató: Dávid Ferenc, László Csaba (OMF). Építész: Sedlmayr János (OMF). Belsőépítész: Ifjú Művészek Stúdiója. Restaurátor: Lente István. Gépészet és elektromos terv: Győri Tanácsi Tervező Vállalat. Kivitelező: OMF Soproni Kirendeltsége, alvállalkozókkal. Építtető: Művészeti Alap az OMF támogatásával. LCs KIMLE, Római katolikus templom A műemlékjegyzékben korábban nem szereplő, jellegtelen késő barokk — kora klasszicista épület falai egy román kori téglatemplom hajóját rejtették magukban. A déli falban teljesen épen maradt meg a bélletes kapuzat, timpanonjában talpas feszület látható, a keresztszárak metszéspontjában rozettával. A déli falban feltártak kettő félköríves rézsűs, valamint egy káróablakot. Az egykori, ívsoros párkányra a lefaragott maradványok utaltak. A falazatban opus spicatum technikával épített falszakaszok is voltak.