Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Adattár - Beszámoló az 1980-1990 közötti munkákról

Régész: Siklósi Gyula (MTA Régészeti Intézet). Építész: Káldi Gyula (OMF). Kerttervező: Kiss József (OMF). Elektromos terv: Gléz Dezső (OMF). KGy SZÉKESFEHÉRVÁR, Arany János u. Székesegyház A püspöki székesegyház legutóbbi felújítási munkáit a déli torony sarokpárkányának váratlan leszakadása indította el. Ekkor (1983-ban) a minden szükséges felújítási munkájára kiterjedő költségbecslés készült, de a szükséges anyagi fedezet hiányában (mivel mindez kb. 60 MFt-ot tett volna ki), csak a halaszthatatlan állagvédelmi munkák tervei készültek el. Az első tervjavaslat összefogó és kiváltó szerepet betöltő vb. gerendaés koszorúrendszer készítése után az egész múlt századi (1896), hagyományos ácsszerkezeti megoldású fedélszék teljes bontását, és új, ragasztott fatartós fedélszék készítését irányozta elő. Ebben az esetben azonban a pénzügyi megfontolások kivételesen nem a műemléki szempontok ellen dolgoztak, tudniillik a ragasztott fatartós szerkezet magas költségei miatt sikerült elérniük, hogy a műemléki szempontból megfelelőbb variáció: a hibás szerkezeti elemek javításával, vagy szükség szerinti cseréjével a meglévő szerkezet felújítása valósuljon meg. Ennek megfelelően elkészült a párkány helyreállításával együtt a fedélszék felújítása és a kettős hódfarkú cserépfedés cseréje, valamint a toronysisakok rézlemez fedésének a cseréje is. A tornyok felállványozásakor kiderült, hogy a lizénák kőfejezetei is restaurálásra, sőt egyes esetekben cserére szorulnak a főhomlokzatot díszítő szobrokkal együtt. A meglévő kőporos vakolatot jó állapota miatt megtartották, csupán azonos színben történő átmeszelésére került sor. A toronyóra szerkezeti javítását a Városszépítő Egyesület támogatásával végezték el. Tervező: Pomozi István. Kőszobrász restaurátor: Rákosi Péter, Sütő József. Építtető: Egyházmegyei hatóság az OMF támogatásával. CsÉ SZÉKESFEHÉRVÁR Jókai u. 18. Az utcai homlokzat kutatására 1983-ban került sor. Az épület korábbi, földszintes periódusából egyetlen rövid, függőleges kőszár került elő az utcai homlokzaton. Ezt a korábbi épületet az emelet 1927-ben történt építésekor teljesen átalakították, a mai homlokzat ennek az 1927-es homlokzatnak erősen lerontott változata. Kutató: Lővei Pál (OMF). LP SZÉKESFEHÉRVÁR, Koronázó tér 6. (korábban Szabadság tér) Városháza A két ütemben készített kiviteli tervek (I. ütem: volt Zichy palota földszint + kétszintes épülete, U. ütem: a volt városháza épülete, földszint + egyszintes épületrész és a belső udvar) történt a homlokzatok tatarozó jellegű felújítása, a tetőszerkezet javítása, a BAUREX-es utólagos felszigetelés, valamint a nyílászárók anyagpótlásos javítása és részleges cseréje után. Egyúttal elkészült a látható kőfelületek kőstukkó módszerrel végzett javítása és hidrofobizálása is. Eltávolították az oda nem illő fénycsöves reklámfeliratokat is, és a helyükre iparművész által tervezett cégérek készültek. A homlokzat színezése a BUDALAKK által gyártott Modaszil homlokzatfestékkel készült, három színárnyalatban. Tervező építész: Schulz István és Csutiné Schleer Erzsébet (FMTI). Iparművész: Révész Napsugár. Kivitelező: Fejér Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat (1984). Építtető: Városi Tanács. CsÉ SZÉKESFEHÉRVÁR, Kossuth u. 3. Lakóház A kutatásra 1982-ben került sor. A szomszédos telkekkel egybefüggő, a 18. század elején még üres területen az első lakóépület 1727 előtt épült. A mai ház utcai szárnya egységes, klasszicista építmény, csak a pincében találhatók csekély, korábbi falszakaszok. A helyreállítás közben 1984-ben végzett leletmentő ásatás során középkori részletek kerültek elő az épület nyugati zárófala környékén. Kutató: Lővei Pál (OMF). Régész: Siklós Gyula (MTA Régészeti Intézet). LP SZÉKESFEHÉRVÁR, Kossuth u. 13. Az ingatlan a 18. században a Zichy család birtokában volt. A mai épületnek csak a déli, alápincézett része rejt olyan, középkori téglákat is tartalmazó falmaradványokat, amelyek korábbi eredetűek lehetnek. A mai klasszicizáló, némi barokkos jelleget is magán viselő homlokzatú emeletes lakóház 1801-1805 között épült. A 19. század második feléből származó, jellegtelen hátsó épületek bontásakor a szomszédos, Kossuth u. 11. telkén álló belső udvari épület tűzfalában másodlagosan felhasznált középkori faragott kövek bukkantak elő. A kutatást 1987-ben végezték. Kutató: Lővei Pál (OMF). LP SZÉKESFEHÉRVÁR, Liszt Ferenc u. 1. ún. SzőgyényMarich ház. jelenleg Megyei Művelődési Központ A legutóbbi felújítási munkák kezdete 1981-re nyúlik vissza, amikor is az István terem alatti, középpilléres klubhelyiségben a pilléralap süllyedésére utaló boltöv és boltozatrepedések jelentkeztek, amelyek szükségessé tették az alapozás utólagos megerősítését. Ezt a boltozat megerősítése, majd az István-terem és a hozzá kapcsolódó közlekedő terek belső felújítása, a kapualjban a portásfülke kialakítása és a homlokzattatartozás követte, az épület Liszt Ferenc utcai oldalán. Egyúttal elkészült a központi fűtés korszerűsítése is. Az utcai homlokzat újravakolásakor, 1985-ben bebizonyosodott, hogy a hosszú, megtört homlokzatú épület két középkori telken épült. A déli falszakasz földszintje középkori, fölötte az újabb falban több középkori keretkő volt másodlagos helyzetben. Az északi falrész nagyméretű, kváderszerű köveket tartalmaz, a kaputól északra és a ház északi végén az övpárkány magasságáig arrnírozásszerűen elrendezve. Kutató: Lővei Pál (OMF, a kivitelezéssel párhuzamos, folyamatos megfigyelés). Tervező: Csutiné Schleer Erzsébet (FMTI). Statikus: Becsei Lajos, Marton Ferenc és Cserháti Zsuzsa (FMTI).Elektromos tervező: Lachegyi László (FMTI). Épületgépész tervező: Nyolcas Sándor (FMTI). Restaurátor: Koppány Zsolt (kőszobrászat) és az „Antiqua" GMK (István-terem, stukkó). CsÉ - LP SZÉKESFEHÉRVÁR, Megyeház u. 17. (korábban Csók István u.) Múzeum, volt Megyeháza A nagyméretű, középkori eredetű és a múlt század közepéig számos alkalommal átalakított palota kutatása (1979) során kibontakozott a rendkívül bonyolult építéstörténet. A sok kisebbnagyobb megfigyelést egy ún. kutatás utáni felmérési dokumentáció foglalta össze (1981).. A szokásos felmérési rajzokon kívül kinagyított részletrajzok, kőfelmérések a kutatott felületek falnézetei és periodizált rajzok is készültek így a teljes építéstörténetet részletesen feltáró anyag jött létre. A Csók István utcai, nyolcszögletű, és a barokk korban részben elbontott zárterkély több faragottkő részlete előkerült. Ezek alapján az OMF Soproni Kőszobrász Műterme Szakái Er-