Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Adattár - Beszámoló az 1980-1990 közötti munkákról

tek. Főként a bővítményekben számos lőrés is előkerült, az északi bővítmény déli falában tárták fel az eredeti, félköríves lezárása, kőkeretes bejárati kaput. A főtraktus kisebb, északi terében helyezkedett el a lépcsőfeljáró, az emeleten ugyanitt egy sarokkandalló jelentősebb részleteire bukkantak. A déli bővítmény fiókos dongaboltozatai kivételével az épület gerendafödémekkel rendelkezett. A kastély körül egyértelmű erődítésnyomok nem kerültek elő. A 17-19. században az ablak- és ajtónyüások kőkereteit egy kivételével kiemelték, a nyílásrendszert és a homlokzatkiképzést kis mértékben módosították, a földszinten néhány új boltozat készült s megépítették az említett, újabban elbontott részeket. Az állag megóvásra és tetőfelújításra 1984—85-ben került sor. Kutatók: Feld István, Juan Cabello, László Csaba (OMF). Tervező: ÉSZAKTERV. Kivitelező: Török Miklós kisiparos. A finanszírozásra GB hitelből került sor. AÁ - FI KÁZSMÁRK, Hegyaljai u. 4. Volt Péchy-kúria A gazdátlan épület 1984-ben kapott új cserépfedést. A kivitelezést — GB — hitelből a Hernádmenti Építőipari Szövetkezet végezte. AÁ KRASZNOKVAJDA, Petőfi u. 36. Volt Szentimrey-kastély Az épület amely korábban teljesen elhanyagolt volt a TSZ irodájaként újult meg. Tervező: Kosay Attüa (BORSODTERV). Kivitelező: Tsz Építő brigádja. Az épület GB támogatást kapott. AÁ MISKOLC, Avas. Református templom A rossz áüapotban lévő tető és födémszerkezetek változatlan formában történő megerősítési, konzerválási ületve zsindeüyel tetőfedési munkái 1976-ban kezdődtek. A későközépkori fedélszerkezet ületve fafödém alá vasszerkezetet helyeztek. A külsőben teljes felületen homlokzatfelújítási munka volt, a gótikus ablakok szétfagyott, töredezett mérműveinek javításával pótlásával, cseréjével. A belsőben vakolatjavítás, festés készült. A letisztítás közben előkerült ornamentátis faüestés maradványai leragasztásra kerültek, bemutatásától, restaurálásától — anyagi fedezet és restaurátor hiánya miatt — el kellett tekinteni. A töredezett téglapadló helyett kemény-mészkő lapburkolat készült. A meglévő padok (1940 körüüek) javítás után az eredeti helyükre kerültek vissza. A belsőben kiállítás jelleggel több tárgy, egy restaurált reneszánsz stallum valamint a gótikus templom elpusztult boltozatának bordatöredékei látható. A környezetet parkosították, a díszvilágítást felújították. A munkát 1982-ben fejezték be. Kutató: Czeglédy Ilona (1975-76 között), Feld István (OMF, 1977-től). Építésztervező: Ferenczy Károly (OMF, 1976-77.), Erdei Ferenc (OMF, 1977-től). Statikus: Vándor András (OMF). Faipari konzulens: Pomozi István. Kivitelező: OMF Nyíregyházi Építésvezetősége. Építtető: Városi Tanács OMF. EF MISKOLC, Deák Ferenc tér 7. Ortodox templom A templomot görög menekültek építették a 18. század végén. A homlokzatok felújítására 1975-ben került sor. A fedélszék javítását, a héjazat cseréjét, a kapuszárnyak újjáépítési munkáit, a bádogosmunka cseréjét 1985-ben kezdték meg. Építésztervező: S. Homonnai Márta (OMF). Statikus: Vándor András (OMF). Kivitelező: OMF Miskolci Építésvezetősége. SHM MISKOLC, Rákóczi u. 2. A volt Dőry palotát a város galéria céljára kívánta átalakítani. A tervezéshez szükséges szondázó épületkutatásra 1989-ben került sor. A középkori Derék piac területére az 1660-as években építtetett emeletes kúriát a Dőry család. A 18. század derekától a diósgyőri koronauradalom birtokába került, majd görög kereskedők bérelték a házat. Az épület nyugati, hattengelyes szakaszát a 19. század végén lebontották, helyére épült a Miskolci Takarékpénztár székháza. A kutatás során megállapították, hogy az utcai homlokzat emeleti ablakai a maiaknál kisebbek voltak, a földszintet minden axisban dalmát kapu tagolta. A földszint és emelet egyaránt boltozott. Az emeleti szobákat múlt századi krfestések díszítették. Az udvari homlokzat előtt árkádíves nyitott tornácsor húzódik. Az épület keleti szárnya szabadkéményes földszintes házat rejt magába. Kutatók: Juan Cabeüo, László Csaba (OMF). Tervező: ÉSZAKTERV. LCs MISKOLC, Városház tér 13. (korábban Tanácsház tér) Volt Dőry-Almássy-palota A kutatásra 1985-ben került sor. Az épület magját 1755 előtt emeltette a Dőry család. 1790 táján, az A lm ás s y család birtoklása idején épült ki az utcai szárny mai tömegében, a díszes kapuval. Előkerültek az udvari homlokzat lepusztult vakolatarchitektúrájának nyomai. Az utcai emeleti szobák festettek voltak, a díszterem klasszicizáló későbarokk festése a restaurátori vizsgálatok szerint helyreálüthatók. Az udvaron álló, négy középoszlopos épület kutatására egyelőre nem volt mód, az épülettípus és a közvetett levéltári adatok alapján feltételezhető, hogy a város első, 1765-ben épült zsinagógája ez. Kutató: Lővei Pál (OMF). Tervező építész: Oláh Zoltán (OMF). Statikus: Vándor András (OMF). Kerttervező: Kiss József (OMF). Falkép-restaurátor: Seres László. LP PACIN, Kossuth kert 1. Volt Mágóchi-kastély 1980-ban folytatódott a kastély teljességre törekvő régészeti kutatása, majd az ezt követő években a kivitelezési munkákkal párhuzamosan folyamatos régészeti megfigyelésre került sor. A falkutatás elsősorban az 1581-ben felépített, 1591-ben déü sarkain toronyszerű bővítményekkel eüátott reneszánsz kastély legkorábbi formáját — alaprajzi és nyflásrendszerét, fűtőberendezéseit, födéméit - tisztázta, beleértve a részletek rekonstrukcióját s a túlnyomórészt másodlagos helyről előkerült épületfaragványok döntő többségének helyhezkötését is. Menet közbeni tervváltoztatásokra is fény derült, mind a kéttraktusos, a földszinten egyszerű elszedett, az emeleten függőleges osztós reneszánsz profilú nyfláskeretekkel díszített középső tömb, mind a csupán téglából-vakolatból formált, viszont sgrafittódíszes tagozatokkal eüátott déü bővítmények esetében. Az utóbbiakkal bizonyult egykorúnak az övezőfal, mely eredeti magasságában csak északon maradt fenn, délen a farkasvermes-felvonóhidas kapuépítmcnnyel együtt a 19. században teljesen elbontásra került. Meghatározták a három kerek saroktorony legkorábbi formáját — lőréseit, bejáratait, födéméit -, kiderült, hogy délnyugaton is kerek torony építését kezdték meg, melyet azonban még teljes elkészülte előtt négyzetes alaprajzú építménnyé alakítottak át. Az elbontott déÜ övezőfal előtt az egykori majorság építményeit kutatóárkokkal vizsgálták, ennek során egy nagyobb, részben alápincézett kőépületet is sikerült meghatározni. A feltárt leletanyagból elsősorban a reneszánsz kályhacsempék érdemelnek figyelmet. A kutatás több adatot eredményezett az épületen a Sennyeicsalád birtoklása (1631—1945) alatt végzett átalakításokról is. A kutatások során megtalált kőkeret töredékek, in situ maradványok alapján a nyílások visszaáüíthatóak voltak. Az emele-