Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)
Krónika - Fejérdy Tamás: Az ICOMOS és a magyar műemlékvédelem (1981-1985)
kárság felhívására - a Nemzeti és Nemzetközi Bizottságok küldték meg: a Velencei Karta egyes cikkelycinek illusztrációjaként. 18 (A Drezdában bemutatott kiállítás a közgyűlés befejeztével mint vándor-kiállítás utazik egyik országból a másikba: NDK—NorvégiaBulgária-Magyarország után jelenleg /1986./ Ausztriában van.) Ezen a közgyűlésen is átadták a Gazzoladíjai. A most másodízben odaítélt legmagasabb műemlékvédelmi kitüntetési Stanislas Lorentz, a lengyel műemlékvédők doyenje kapta (egészségi okokból sajnos nem tudta személyesen átvenni). Az ICOMOS hagyományainak megfelelően a beszámolási időszakban is számos, bár az elmúlt időszakban viszonyítva érezhetően kevesebb, nemzetközi kollokviumra került sor. 10 E rendezvények egyikeként Magyarország vállalkozott egy nagyon időszerű téma elsőként való napirendre tűzésérc: 1982. június 22-27. közöli, Budapest-Kecskemét helyszínnel kerüli sor az „Elmúlt száz év műemlékei" kollokviumra. Az 1977-ben 20 szerzett jó tapasztalatok alapján ismét két fő helyszíne volt a kollokvium munkaüléseinek. A választolt téma aktualitását mulatja, hogy Európa 18 országából 120-an vettek részt a programban. Kilenc előadás hangzott el: dr. Kubinszky Mihály: 100 év magyar építészetének általános képe; dr. Császár László: A legújabbkori építészet kutatásának és emlékei védelmének elvi kérdései; Maija Kairamo (Finnország): Alvar Aalto építészelének megőrzése Finnországban; A. dr. Czétényi Piroska: Az utolsó száz év építészeti emlékeinek védelme Budapesten; Kerényi József: Kecskemét és Bács-Kiskun megye legújabbkori műemlékeinek védelme; Dercsényi Balázs: Az Országos Műemléki Felügyelőség tevékenysége a legújabbkori műemlékek védelmében; dr. Margareta VyoralTschapka (Ausztria): Szecessziós építészei Bécsben; Gábor Eszler: Magyar építészet a két világháború között; dr. Hans Berger (NDK): Walter Gropius és a Bauhaus épületei az NDKban. Az előadásokon kívül filmvetítések 21 és tanulmányi kirándulások tették teljessé a programot. A résztvevők megismerkedtek Budapest és Kecskemét legújabbkori műemlékeivel, megtekintették Kiskunfélegyháza, S/.egcd, Kiskunhalas c korszakban emelt építészeti alkotásait. A kollokviumhoz kapcsolódóan fotókiállítás nyílt Budapesten (az OMF székházában), Kecskeméten a Technika házában és a Katona József múzeumban (Tervek és épületek - Kecskemét építészete a századfordulón címmel). Az előadásokat követő vitában hét ország tizenöt szakemberének a hozzászólása hangzott el. A hozzászólásokban megmutatkozó különböző nézetek is azt bizonyították, hogy a téma időszerű és széleskörű érdeklődésre tart számot, ugyanakkor arra is fény derült, hogy további lépésekel kell lenni c terület tudományos feltárására és a szükséges gyakorlati módszerek kidolgozására, továbbfejlesztésére. A kollokvium végezetül határozatban foglalta össze az eszmecsere eredményeit, javaslatai!. 22 A más országok hasonló rendezvényei közül említhetők a Szovjetunióban 1982. szeptember 20-27. között rendezett, a szikla-művészettel foglalkozó kollokvium (magyar részről résztvett: dr. Román András), valamint a Csehszlovákiában 1983. szeptember 18-25. közöd megtartott szimpózium „Várak és kastélyok új szerepe a társadalomban" címmel. Ezen a rendezvényen magyar részről Petravich András és Fejérdy Tamás vettek részt (mint az OMF e témakörben végzett - „kastélyprogram" - munkájával megbízott munkatársai). Az ICOMOS életében a közgyűlések és egyéb nemzetközi rendezvények „ünnepnapjai" mellett a folyamatos munka „hétköznapjaidnak letéteményesei a Nemzeti- és a Nemzetközi Bizottságok. Az elmúlt időszakban - különböző fórumokon - egyre többször hangzott el az a megállapítás, hogy e szervezetek közül sok csak „árnyék-bizottság", azaz a valóságban nem működik. Minden bizonnyal ennek tudható be, hogy az ICOMOS VB határozata 23 alapján felújították azt az 1979-ben létrehozott „ad hoc" munkabizottságot, 24 amelyik felmérte az ICOMOS nemzetközi szakmai bizottságainak működését és ennek alapján javaslatot tett a VB-nek azok újjászervezéséről, megszüntetéséről, alakításáról, valamint e bizottságok tevékenységi rendjéről. A felújított munkabizottság munkájában a tagokon 25 kívül részt vett még M. Parent, az ICOMOS elnöke és F. Leblanc, az ICOMOS igazgatója is. Az ún. „Sommá Ves viane"-i ülésén. 1982. május 7-8-án két párhuzamos javaslatot tárgyaltak meg: az 1979. évi bizottsági jelentést, valamint R. di Stefano javaslatát, amely a korábbi specializált bizottságok helyeit - a római közgyűlés szekcióinak megfelelő - négy összevont témabizottság működését szorgalmazta. Végül is a szakmai bizottságok megtartásáról, egyben azok csoportokba sorolásáról állapodtak
