Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)
Krónika - Sonkoly Károly: Műemléki kutatások az OMF pécsi kirendeltségén (1986-1991)
194. kép. A pécsi kálvária építtető, Hersching Zsigmond apát kőbefaragott címere díszíti, aki egzotikus növényeit tartotta itt. A pincében kialakított, csorgókúttal ellátott „sala lcrrená"-hoz vezető folyosót megmunkálatlan tufa-tömbökkel boltozták, így barlang-szerű hatása van. A kortársaktól a „globilsos házikó" nevet kapta, köszönhetően a középrész felett magasodó, hagymasüveges tetőrésznek. Ezt már csak múlt századi fotóról ismerjük, amelynek segítségével sor kerülhetett rekonstruálására. Szintén csak egy régi leírásból tudjuk, hogy a főhomlokzat tympanonjának csúcsán egy kőből kifaragott virágkosár díszlett. A most folyó helyreállítás a pusztulástól mentette meg a már romos épületet (tervező: Lcvárdy Henriette, OMF, Bp.). Szintén most végezzük a pécsi Kálvária felújításával párhuzamosan az értékes együttes műemléki kutatását ( 194. kép). Az első kálváriát itt a jezsuiták létesítették a 17-18. sz. fordulóján. Az először csak pusztuló anyagok felhasználásával létrehozott kálváriának egy 1780as térképen már kőkerítése, tíz épített stációja és három keresztje volt. A késő barokk korból származhatnak az ismeretlen mester állal kőből kifaragott, átlagos kvalitású, színes festésű, Mária és ev. János szobrok a kápolnában, az oltár rctabulumának domborműve és a stációk azon, később levésett és eltakart reliefjei, amelyek újabban, a restaurálás során kerültek elő. A 19. század elején épült a kör alaprajzú, kupolás, egytornyú, klasszicista stílusú kápolna és a szobordíszes Szentsír-barlang, s újabb két stáció is létesült a korábbiak mintájára. A 19. század végén a tönkrement domborművek helyére Németországból importált, öntöttvas stációképeket helyeztek el, s számukat 14-re bővítették oly módon, hogy kettőt a kápolna külső falába építettek be. A kél világháború között megújított kálvária-cgyüttest utoljára az 1960-as évek elején állította helyre az OMF. Azóta folyamatosan romlott állapota, annyira, hogy már teljes pusztulásától kellett tartani. A most folyó felújítás az egyház, a hívek, önzetlen pécsi polgárok és az OMF összefogásának köszönhetően indult meg 1990ben (tervező: Erő Zoltán, OMF, Bp.). Megtörtént a kőkerítés újjáépítése, lassan befeje-