Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Helyreállítások - Bérczi László – Radovics Krisztina: A hajósi Madonna szobor restaurálása

hát pedig a lazúr festéssel tették gazdagabbá. Ez az oka annak, hogy a palásion nincs a lazúrozásnak megfelelő második réteg. (A palást második festésrétege kék átfestéssel, aranyozod papírből kivágott csillag díszítéssel, minden bizonnyal az 1900-ban készült, amikor az oltárt újrafestetlek.) A szobor legsúlyosabb károsodása a kegyszobrok öltöztetésének szokásával függ össze. A 17. században a csodatevőnek tekinted kegyszobrokat és festményeket díszes barokk drapériákkal fedték oly módon, hogy csak az alakok feje cs kezei látszottak ki az öltözetből. Mária fejére fémből készült arany korona, kezébe jogar, a kis Jézus fejére szintén korona (ez a középkorban ismeretlen dolog volt) kezébe pedig országalma került. Némelyik szobornak valóságos ruhaiára volt, mivel az öltözetet a liturgikus előírások szerint váltogatták. Az ünnepnek megfelelő miseruha színéi követte az öltözék, azaz fehér, arany, vagy ezüst, zöld, vörös, lila, viola fekele színű volt. A Habsburgok birodalmában sokfelé, így Magyarországon is a máriacelli Madonna ruhatípusál követték. Ennek lényege az, hogy Mária és a gyermek Jézus testét sátoralakú, talpig érő ruha fedi, Mária fejét, vállát ezen felül talpig érő széles stóla borítja. A hajósi Madonna öltöztetésére vonatkozó legkorábbi adat szerint a szobrot már 1726 előtt, Bussenben is öltöztették. Az emlékező elmondta, hogy ideiglenes kápolnába rablók törtek be, s ,,a szobrot megfosztották selyem ruhájától is". Ekkor azonban még valószínűleg nem celli típusú ruháról van sző, hanem egyszerű sióidról. Ezl abból gondolom, hogy a szobor eredeti kompozíciója nem tette lehetővé az ilyen típusú öltöztetést. A szobrot minden bizonnyal Magyarországon alakították át a máriacelli mintára, valószínűleg 1752-ben. Akkor készült el az új főoltár és az érsek saját kezűleg emelte a szobrot jelenlegi helyére. Ez minden bizonnyal a műtárgy szépítésével járt együtt. A korszak, Mária Terézia uralkodásának ideje a kegyszobrok díszítésének csúcspontja Magyarországon. Hogy Hajóson is illeszkedtek a kor igényeihez, az nagyon valószínű. A hajósi Madonnát e máriacelli formájában ábrázolja Jordánszky művének 1836-béli kiadása.

8 (150. kép) Lehetséges azonban, hogy az átalakítás nem 1752-ben, hanem 1794-ben, a pápai brève kiadásakor történt. Némileg ezt támasztja alá a fémkoronák és jogar vizsgálata. Ezek a tár150. kéj). A kegyszobor rajza Jordánszky könyvében gyak ugyanis barokk stílusuk ellenére, nem a Mária Terézia korban természetesnek tekinthető műgonddal készültek. Inkább a még barokk formát mutató 18. század végi készítmények sorába tartoznak Mivel a szobor első, eredeli ruhatára nincs meg, a datálás kérdése esetleges újabb adatok felbukkanásáig nyitott. A szobor átalakítása a következőként történt: a gyermek alakját Mária bal karjára helyezték ülő pózban, hogy a fém koronát fejére helyezhessék, ill. a szobor öltöztethető legyen, így Mária jobb keze szabaddá vált, abban a jogar is helyet kapott. Az eredeti koronát lefaragták csak a pántja maradt meg. (A 16. századi Madonna szobrok rendkívül díszes, áttört faragású koronát viseltek. Leggyakrabban a kehelyszerűen kiszélesedő koronaszárakat nagyméretű kereszt alakú rózsa díszítette.) Az új fémkorona teljesen a celli típust követi, ez volt tehát a csere oka. Elhelyezésekor levágták a Madonna díszes, faragolt hajfonatát is, hogy