Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Helyreállítások - Bérczi László – Radovics Krisztina: A hajósi Madonna szobor restaurálása

A HAJÓSI MADONNA SZOBOR RESTAURÁLÁSA I. A SZOBOR TÖRTÉNETE ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ELEMZÉSE Hajós, Kalocsától keletre, Bács-Kiskun megyé­ben fekvő németajkú község. A falu különle­ges értéke a plébániatemplom főoltárán elhe­lyezett gótikus kegyszobor. A szobor az itt élő sváb lakosság múltjának elválaszthatatlan ré­sze, a magyarországi műtárgyállomány egye­dülálló emléke. A török hódoltság után a bácskai részek el­pusztult területeit igyekeztek benépesíteni. Gróf Csáky Imre bíboros, kalocsai érsek, 1715-26 között, a teljesen pusztasággá változott Hajós községet dél-némel földről érkezeitekkel tele­pítette be. A nevezetes kegyszobrot az áttele­pülők 1726-ban hozták magukkal. A szobor története a hajósi plébánia História Domusában volt olvasható. 1 A részletes leírás 1749-52 kö­zött készült, amikor a kegyszoborhoz fűződő csodás imameghallgatások kapcsán hivatalos egyházi vizsgálatot és tanúkihallgatást rendel­tek el. A kihallgatások során a koronatanú VVidmer Mátyás hajősi lakos volt, akinek édesanyja szül. Hall Mária Anna (1640-1744) hozta ma­gával a szóban forgó szobrot. Widmcr elbe­szélése szerint a szobor története a következő: A hajósi lakosok a Würtenberg tartományban lévő Zwiefalten bencés apátság birtokán lévő Uhlingen, Dietclhofen, Vigcndorf és Bussen községekből származnak. A szobor eredetileg a busseni templomban volt, innen azonban a bencés apácák átvitték Zwiefaltenbe. Ezután a busseni templomot villámcsapás érte, de rövi­desen felépült az új templom és akkor a szob­rot visszaadták a bencéseknek. Néhány év múl­va azonban az új templomot is felgyújtotta egy villámcsapás. Ekkor a ,,busse-niek a legna­gyobb erőfeszítéssel iparkodtak a tüzet elolta­ni, de nem sikerült... a Mária szobrot kimen­tették, de fájdalommal látták, hogy a nagy za­varban a szobor bal karja a rajta ülő gyermek Jézus szobrocskával hiányzik. Visszarohantak a zsarátnok közé, a gyermek Jézus szobrát meg is találták, a Mária szobor bal karját azonban nem. E nélkül illesztették ezután oda a gyer­mek Jézus szobrot egy új fából faragott kézre erősítve". 2 A község főterén új templomot akartak épí­teni, ezt azonban az anyagi nehézségek miatt nehezen tudták megvalósítani. Az építkezések idején a szobor egy ideiglenes kápolnában állt, és már akkor csodatevőnek tekintették, külön­böző fogadalmi ajándékokkal díszítették. Kü­lönösen érdekes a tanúvallomás következő ré­sze: ,,a kápolnát kétszer feltörték, a rablók minden ékességétől, a szobrot a selyem ruhájá­tól is megfosztották." A nehézséget felismerve a szomszéd falu, Dietclhofen, plébánosa a szobrot átvette meg­őrzésre a busseniektől. Ez 1726 előtt néhány évvel történhetett, mivel a szobrot áthelyezése után „rövid ideig" birtokolták a Hajósra törté­nő áttelepítés előtt. A busseniektől megőrzés­re átvett szobrot ugyanis Hall Mária Anna, a dietelhofeni plébános nagynénje 1726-ban ma­gával hozta Hajósra. A tanúvallomás szerint a szobrot gondosan becsomagolták, ládába tet­ték, és hajón szállították Kalocsáig, majd in­nen szekérrel vitték Hajósra. Ezzel kezdődött a szobor történetének má­sodik, magyarországi szakasza. Gr. Csáky Imre bíboros, kalocsai érsek Szt. Imre liszteletére, új templomot építtetett a faluban. A templom felszentelésére 1728. november 8-án került sor. Ekkor a Mária szobor a Szt. Antal mcllékol­táron kapott helyet. A szobor itt is sok zarán­dokot vonzott, és különböző csodák történtek. A Madonna szobor csodatevő erejét gr. Csáky Imre, ekkor már mint esztergomi érsek, saját kezű levéllel is igazolta. 3 Az egyházi vizsgá­latot már az új érsek báró Klobusiczky Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom