Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Helyreállítások - Ágostházy László: A Flórián téri közlekedési csomópont építészeti és műemlékhelyreállítási munkái

rendezte. 12 A kiállításon látható műtárgymásolatok közül a román kori, a gótikus és a reneszánsz koriakat, valamint a római koriak közül a kisebb darabokat az Országos Műemléki Felügyelőség Visegrádi Építésvezetőségének szobrászműhelye készítette. A római kori oltárkövek és sztélék másolatait a Magyar Nemzeti Múzeum, illetve a Központi Múzeumi Igazgatóság restaurátor részlegei készítették. 13 A terület római kori történetének igen hasznos összefoglalója: Barkóczi László — Bóna István — Mócsy András: Pannónia története. Bp. 1963. A táboron belüli egyik legnagyobb középület, a Thermae maiores történetét a szükséges részletességgel tárgyalja dr. Kaba Melinda e kötetben lévő tanulmánya. 14 Nagy 1975. 83. 15 Tóth 1975. 82. 16 Németh 1986. 2. 17 Póczy 1976. 33.,50. 18 Nagy 1975. 90-92. 19 Kaiser 1958. 13-17. 20 MMT VI. 372. 21 Úgy hisszük, figyelemre méltó, hogy a Nagy Lajos ásatásai nyomán napvilágra jutott s máshonnan az ország területéről eddig nem ismert rendkívül pontos technikával készült korai középkori padlófűtés igen hűségesen követi a római kori előképeket. Az, hogy ilyen fajta hasonlóság e területen bukkan fel, nem lehet véletlen, s feltétlenül igen sok további kutatást igényel még. 22 MMT VI. 316. sz. ábra 23 Sajnálatos módon a csomópontépítés keretei között ennek megvalósítására már nem kerülhetett sor, de ezúton is fel szeretnénk hívni e lehetőségre a figyelmet. Csak a korábban bontásra ítélt, de nyílván a rehabilitáció kapcsán is némi bontással megújuló Bécsi úton a 42., 44., 58., 70., 83., 86. számú házaknál figyelemre méltó kerékvetők, ajtó-, ablak- és kapukeretek találhatók, de bizonyára van még szép faragott kő anyag a városrész más, bontásra kerülő épületein is. 24 A Fodros utcai üres telken összegyűjtött faragott kövek közt nem csak olyan van, amely az egykori Flórián szoborcsoporthoz tartozott, hanem egyéb, szép, barokk-kori épületrészlet is, melyek méltóbb elhelyezést nyerhetnének a „kislegyezőben" javasolt gyűjteményben. 25 A fogadalmi oltárról — melynek bal oldali alakja volt a Flórián szobor — részletes leírást és jó felvételeket közöl az MMT VI. 504-506. A BTM Újkori Osztálya fényképtárában fellelhető felvételek közül legfigyelemreméltóbb a 20.162/3. I.sz., mely az oltárt az eredeti helyén mutatja, a Flórián téren. 26 E kérdésről bővebben Agostházi László: Budapest Dl. Flórián tér, 1981—1984. Forgalmi rendezés — műemlékvédelem - városkép. Településfejlesztés 1985. 1. sz. 69-71. 27 Az e területen folyt régészeti kutatást Kocsis László régész (BTM) vezette. 28 Kaiser Anna: Az ókori és a középkori város maradványai Óbudán. Műemlékvédelem XXIX (1985) 188. 29 Póczy 1985. 169. 30 Vitruvius 9. 31 A tábor rekonstrukciójának elkészítéséhez szükséges régészeti adatok összegyűjtése, rendszerezése, értékelése, a szükséges analógiák vizsgálata elsősorban Németh Margit munkája. Önzetlen és iránymutató segítségadásért Neki és Póczy Klárának mondok köszönetet. 32 Az egyes épületek — főleg a Thermae maiores és a tiszti lakóház - rekonstrukciójának készítése során nyújtott segítségéért, baráti tanácsaiért dr. Hajnóczi Gyula professzornak ezúton is köszönetet mondok. 33 E tekintetben különösen feltűnő a hasonlóság az Inchtuthilben talált Castrum elrendezésével. Petrikovitz 1975. l.a. tábla. 34 Póczy: 1976. 60-61. 35 Az alkalmas elemek kiválasztása és ezek alapján a rekonstrukció megszerkesztése Németh Margittal és Kocsis Lászlóval való rendszeres konzultációval történt. 36 Tóth 1975. 22. 37 Nagy 1975. 122. 38 Kocsis László megállapításai. A tájékoztatásért neki tartozunk köszönettel. 39 Vitruvius 29. 40 E kérdést szerző alábbi tanulmányai tárgyalják: a 26. sz. jegyzetben id.m. in Településfejlesztés 1985/1, 61—63.; Egy rendhagyó aluljáró. Műszaki tervezés 1986/3.15.; Gyalogos aluljárórendszer, Budapest, Flórián tér. Magyar Építőművészet. 1986/1. 26.; Flórián téri aluljáró és múzeum, Budapest. Magyar Építőipar 1986. 1—2. sz. 82. 41 Tóth 1975. 21. 42 A csomópont egészének zöldfelületi terveit Schnitzler Erika (BVTV) készítette. A kivitelező a Fővárosi Kertészeti Vállalat volt. 43 A feltárást mindkét területen Kocsis László végezte. 44 Vitruvius 107. 45 Tervező: Bandii Katalin (FÖMTERV) 46 Németh 1986. 21., 20. 47 Petrikovitz 1975. I.sz. tábla 48 Nagy 1975. 155. 49 Vitruvius 33. 50 Nagy 1975. 146. 51 S.S. Frere: Verulamium and the Towns of Britannia. In: H. Temporini — W. Haase: Aufstieg und Niedergang der Römischen Welt HI.3. Berlin, New York 1975. 303. 52 Vitruvius 107-109. 53 Andrea Palladio: Négy könyv az építészetről.(Ford. Hajnóczi Gábor.) Bp. 1982. 68-69. 54 A perisztiliumos ház, a déli tábor kapu és a hozzá csatlakozó táborfalak kivitelezését az OPISZÉK GMK (Zalalövő) készítette. Műszaki vezető: Mile Zoltán. 55 Póczy 1985. 169. 56 Tóth 1975. 156. 57 Németh 1986. 11. 58 Kaiser 1958. 115-116. 59 Dr. Hajnóczi Gyula: Pannónia fürdőépítészete. ÉpítésÉpítészettudomány VT (1974) 95. 60 Póczy 1976. 20. 61 D. Krencker — E. Krüger: Die Trierer Kaiserthermen. Augsburg, 1929. 27. ill. 30. 62 E. Vorbeck — H. Stiglitz: Die Ruinen von Carnuntum. Kurzführer. Wien 1978. 14. ül. 18. 63 A tűzzel érintkező falrészek falazati anyagára nézve érdekes megfigyeléseket tehettünk a helyszínen, melyek jól rávilágítanak a rómaiak gyakorlatias gondolkozásmódjára és a helyi anyagok felhasználásának módozataira. Feltűnt, hogy e falrészek vulkanikus eredetű, s ezért jól tűzálló kőanyaga furcsán legömbölyített, ugyanakkor a látható felületén sík elemekből áll. Leginkább a már megszegett, 2—3 szelettől megfosztott cipókra emlékeztetnek ezek a kövek. Falbontás kapcsán végzett vizsgálataink derítették fényt eredetükre: a Pilisben oly sok helyen patakmedrekben, völgyekben ma is látható görgetegköveket szedték össze és használták fel a rómaiak. 64 E. Vorbeck - H. Stiglitz i. m. 14. 65 A hatalmas súlyú medencesarok kiemelését és visszahelyezését Héjjas Pál mérnök (BTM) irányította; a munkát a BTM ásatási munkásai végezték a Hídépítő V. emelőgépei segítségével. 66 MMT VI. 354. (292. kép) 67 Ilyen kőlapot használtak fel például a déli táborkapu 4. századi átépítésénél is. 68 A „kilátónak" itt való kialakítása dr. Hajnóczi Gyula ötlete volt. 69 SZIKKTI, 20-1-II./210 témaszám, 2. Témafelelősök: dr. Révay Miklós és dr. Kovács Róbert. 1983. március 14. A szilárdsági értékek 2,4-4,2 MPa értékek között változtak,