Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)
Helyreállítások - Kaba Melinda: Az aquincumi Thermae maiores feltárása (1778-1984)
helyiség funkcióját megszüntetve - és további helyiségek a tepidariumok keleti és nyugati oldalán, valamint a nagy natatio: 28., 29., 31., 32., 37., 38., 39., 42. és 48. számú helyiségek. Feltehetően ugyanekkor észak-déli válaszfallal két helyiségre osztották a 33-34. számú tepidariumok déli oldalán épült nagy lepidariumol, melyet mi már két számmal: 40. és 41 -cl jeleztünk. Ennek a harmadik periódusnak az építési idejét pontosíthattuk a 29. számú helyiségnél. Ugyanis a terem piskóta 93 alakú téglamozaikkal burkolt padozatán erősen faszenes, vörösre égett rétegben, az egykori mennyezet faszerkezetének leégett maradványai között egy I. Valentinianus bélyegű tégla töredékét találtuk, melynek alapján az i.sz. 370 körüli évekre tehetjük itt az átépítést. 94 N egy e dik p e r lő dus Ebben a római kori legkésőbbi fázisban már csak kisebb átalakításokra került sor. Egy kelet-nyugati irányú fal épült 24. számú patkóalakú medence ívére, a 32. számú helyiséget keleti irányú keskeny fallal osztották két traktusra, kis belső udvart alakították ki (21. számú) a korábbi 22. számú helyiség nyugati oldalánál és elkészült a 47. számú boltíves lezárási! konstrukció. Ötödik periódus Jóval később, feltehetően már a therma eredeti funkciójának megszűnte után készülhetett, a therma falairól clhordott mészkőblokkokból egy un. száraz, kötőanyag nélküli fal, melyet a palaestra délkeleti sarkánál, a 13. számú latrina csatornái fölött találtunk néhány sorban 95 . Itl vetődik fel a kutatást foglalkoztató gondolat, hogy általában és itt a Thermae maioresnél is milyen szerepel kaptak ezek a masszív középületek a római uralom megszűnte után. A birodalom több városában felújítják a fürdőket, védelmi célokra használják, vagy pusztán lakóhelyül a masszív és még jó állapotban lévő falakat. A római kori fürdők megbecsült és fontos szerepéről Agnellus 96 feljegyzéseiből is értesülünk. Arról tudősit, hogy Odoakar itáliai betörése alkalmával, amikor Ravennát elfoglalta kijelentette, hogy gondjaiba veszi a várost. Ennek jeleként megkezdte a városfalak, kapu és thermák újjáépítését: ,, Secundo autem cum cuncta gente equissimum explicuit muriim civitatis quousque caput Circo et therma, et constituit poriam Lunensis, euntes et redeuntes sine periculo, unde multis popul is egreditur." Rómában Nagy Theodorik a Caracalla thermát építtette újjá. 97 Vindobona fürdőépületét, Neumann megállapítása szerint, 98 lakták még az i.sz. 6. században az ott talált longobard leletek alapján. Aquae Iasae lerombolt fürdőmaradványairól feltételezik, hogy katonai védelmi célt szolgált. 99 Bár az eddig feldolgozott és a Thermae maioresnél felszínre került leletanyag még nem bizonyítja, de mindenképpen feltételezhető, hogy a római birodalom összeomlásával az élet nem szűnt meg a falak közölt. A rendkívül masszív létesítmény biztonságos védelmet nyújthatott fővárosunk földjén később megtelepedett népeknek. A fürdő építésének és átépítésének periódusai általában azonosak a tábor különböző pontjain és épületeinél tapasztalt építkezésekkel és átépítésekkel. A fürdő továbbélése szorosan összefügg a tábor továbbélésének kérdésével, melyre választ csak a távolabbi jövőben kaphatunk a tábor ásatásai leletanyagának feldolgozása, nem kevésbé a későbbi századok és középkori kutatások eredményeinek összegezése után. Remélhetőleg arra is megközelítő pontossággal nyerhetünk adatot, hogy kik és milyen időtartamra használhatták a jelentősebb épületeket, köztük a thermát is. Ebben a vonatkozásban nemcsak Aquincumban, hanem egész Pannoniában sok a fehér folt, ahogy Székely György egyik tanulmányában kifejtette 100 : ,,A magyar történelem egyik legbonyolultabb problémájának a magyar föld IV-X. századi története, a pannóniai települések utóéletének feltárása bizonyult." Kába Melinda
