Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Helyreállítások - Kaba Melinda: Az aquincumi Thermae maiores feltárása (1778-1984)

helyiség funkcióját megszüntetve - és további helyiségek a tepidariumok keleti és nyugati ol­dalán, valamint a nagy natatio: 28., 29., 31., 32., 37., 38., 39., 42. és 48. számú helyisé­gek. Feltehetően ugyanekkor észak-déli válasz­fallal két helyiségre osztották a 33-34. számú tepidariumok déli oldalán épült nagy lepidariumol, melyet mi már két számmal: 40. és 41 -cl jeleztünk. Ennek a harmadik periódusnak az építési idejét pontosíthattuk a 29. számú helyiségnél. Ugyanis a terem piskóta 93 alakú téglamozaik­kal burkolt padozatán erősen faszenes, vörös­re égett rétegben, az egykori mennyezet fa­szerkezetének leégett maradványai között egy I. Valentinianus bélyegű tégla töredékét talál­tuk, melynek alapján az i.sz. 370 körüli évek­re tehetjük itt az átépítést. 94 N egy e dik p e r lő dus Ebben a római kori legkésőbbi fázisban már csak kisebb átalakításokra került sor. Egy ke­let-nyugati irányú fal épült 24. számú patkó­alakú medence ívére, a 32. számú helyiséget keleti irányú keskeny fallal osztották két trak­tusra, kis belső udvart alakították ki (21. szá­mú) a korábbi 22. számú helyiség nyugati ol­dalánál és elkészült a 47. számú boltíves lezá­rási! konstrukció. Ötödik periódus Jóval később, feltehetően már a therma ere­deti funkciójának megszűnte után készülhetett, a therma falairól clhordott mészkőblokkokból egy un. száraz, kötőanyag nélküli fal, melyet a palaestra délkeleti sarkánál, a 13. számú lat­rina csatornái fölött találtunk néhány sorban 95 . Itl vetődik fel a kutatást foglalkoztató gon­dolat, hogy általában és itt a Thermae maiores­nél is milyen szerepel kaptak ezek a masszív középületek a római uralom megszűnte után. A birodalom több városában felújítják a für­dőket, védelmi célokra használják, vagy pusz­tán lakóhelyül a masszív és még jó állapotban lévő falakat. A római kori fürdők megbecsült és fontos szerepéről Agnellus 96 feljegyzéseiből is érte­sülünk. Arról tudősit, hogy Odoakar itáliai be­törése alkalmával, amikor Ravennát elfoglalta kijelentette, hogy gondjaiba veszi a várost. En­nek jeleként megkezdte a városfalak, kapu és thermák újjáépítését: ,, Secundo autem cum cuncta gente equissimum explicuit muriim civitatis quousque caput Circo et therma, et constituit poriam Lunensis, euntes et redeuntes sine periculo, unde multis popul is egreditur." Rómában Nagy Theodorik a Caracalla thermát építtette újjá. 97 Vindobona fürdőépületét, Neumann megál­lapítása szerint, 98 lakták még az i.sz. 6. szá­zadban az ott talált longobard leletek alapján. Aquae Iasae lerombolt fürdőmaradványai­ról feltételezik, hogy katonai védelmi célt szol­gált. 99 Bár az eddig feldolgozott és a Thermae maioresnél felszínre került leletanyag még nem bizonyítja, de mindenképpen feltételezhető, hogy a római birodalom összeomlásával az élet nem szűnt meg a falak közölt. A rendkívül masszív létesítmény biztonságos védelmet nyújthatott fővárosunk földjén később megte­lepedett népeknek. A fürdő építésének és át­építésének periódusai általában azonosak a tá­bor különböző pontjain és épületeinél tapasz­talt építkezésekkel és átépítésekkel. A fürdő továbbélése szorosan összefügg a tábor tovább­élésének kérdésével, melyre választ csak a tá­volabbi jövőben kaphatunk a tábor ásatásai le­letanyagának feldolgozása, nem kevésbé a ké­sőbbi századok és középkori kutatások ered­ményeinek összegezése után. Remélhetőleg arra is megközelítő pontos­sággal nyerhetünk adatot, hogy kik és milyen időtartamra használhatták a jelentősebb épüle­teket, köztük a thermát is. Ebben a vonatko­zásban nemcsak Aquincumban, hanem egész Pannoniában sok a fehér folt, ahogy Székely György egyik tanulmányában kifejtette 100 : ,,A magyar történelem egyik legbonyolultabb prob­lémájának a magyar föld IV-X. századi törté­nete, a pannóniai települések utóéletének fel­tárása bizonyult." Kába Melinda

Next

/
Oldalképek
Tartalom