Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)
Helyreállítások - Kaba Melinda: Az aquincumi Thermae maiores feltárása (1778-1984)
AZ AQUINCUMI THERMAE MAIORES FELTÁRÁSA (1778-1984) A rómaiak Augustus császár korában, időszámításunk kezdetén foglalták el Pannoniát és a Római Birodalomhoz csatolták. Az új provincia hazánk dunántúli részét, Ausztriából Bécs vonaláig terjedő lerülelsávot és délen Ljubljana és Ptuj városok körzeteivel határolt DrávaSzáva közét foglalta magába. Pannoniát a 2. század elején keltéosztották: nyugati és keleti részre. A nyugati Pannónia Superior (Felső Pannónia), a keleti Pannónia Inferior (Alsó Pannónia) nevet kapta. Utóbbi fővárosa és egyben a helytartói székhely Aquincum lett. A város polgári települése a III. kerület Szentendrei út 193. számmal jelzett területen és környékén bonlakozott ki a föld takaró alól a múlt század végén megindult ásatások nyomán. A polgárvárostól mintegy 2,5 kilométerre délre, Óbuda centrumában épült fel a légiőstábor, körülötte pedig a táborváros, a canabac. A mai III. kerület Flórián tér környékén a Miklós utca - Hairer Pál u. - Polgár u. - Árpád híd - Solymár u. - Vihar u. által határolt területen az i.sz. 1. század végén kőtábor épült. A hatezer fői számláló nehézfegyverzelű katonaság, a legio II. Adiutrix helyőrsége állomásozott ill a Duna-könyökben, a több száz kilométer hosszú pannóniai limesszakasz stratégiailag jelentős pontján. A 460 X 520 méteres tábor védműveinek részletei és számos épületmaradvány került felszínre a múlt század végén megindult és napjainkig tartó rendszeres régészeti feltárások során. 1 Ennek a kutatási időszakban jelentős állomása volt a hetvenes évek eleje, amikor megkezdődött Óbuda elavult, földszintes épületeinek szanálása. Az ezt követő városrendezési munkák és lakótelepek építése előtt nagy arányú leletmentő ásatásokra nyílt lehetőség, melyek számos új objektummal és adattal egészítették ki eddigi ismereteinket. 2 Felszínre került a tábor keleti és déli kapuja a Kórház és Pacsirta utcában, a táborfalak, négyszögletes bástyák, védőárkok a tábor két fő útjának: a via principálisnak és via praetoriának részlete több helyen is megmaradt. Az utcák mellett sorakozó épületeket a táborok birodalomszerte azonos építési szabályainak rendjében ismertük meg: kaszárnyák, kórház, műhelyek, raktárak, egy Mithras szentély, főtiszti ház, kikötő. A tábor központi épülete a „Flórián áruház" helyén állott. Díszkapujának kis falcsonkja látható ma az áruház alagsori üzlethelyiségében. Budapest területén tizennyolc római kori fürdőt ismerünk (91. kép) 7 ''. III. kerület Szentendrei út 193. (Aquincum polgárvárosa) 4 " 8 . III. ker. Gázgyár (Aquincum polgárvárosa) 11 III. ker. Búvár utca, 10 III. ker. Meggyfa utca, 11 III. ker. Laktanya utca, 12 III. ker. Laktanya utca (Folyamőr laktanyánál), 13 . III. ker. Laktanya utca - Vöröskereszt utca 14 III. ker. Szentlélek (korábban Korvin Ottó) tér 1-\ III. ker. Flórián tér - ,, Thermae maiores" (92. kép), ]6 III. ker. Pacsirtamező (korábban Korvin Ottó) utca, 17 Hajógyár sziget, 18 . Csúcshegy, 19 II. ker. Fő utca (Király fürdőnél), 20 V. ker. Március 15-e tér. 21 Ezek közül a tábor grandiózus fürdőtelepc, a Thermae maiores volt amelynek régészeti feltárása 1778-ban kezdődött. A mai III. ker. Flórián tér 3. számú ház telkén 1778-ban mcszesgödör ásása közben „régi"-nek vélt falakra bukkant a telektulajdonos. Az eseményről értesült SchÖnvisner István az egyelem latin szakos professzora, könyviáros, aki a helyszínen megállapította, hogy a falak római kori épületnek maradványai, de régészeti ásatás szükséges pontos meghatározásukhoz. Az ásatás irányítását nyomban, február 10-én 22 megkezdte. Általában nyolc láb mélyen ástak le. A munkál siker koronázta. Igen jő állapotban lévő 15x8 méter alapterületű, apszissal záródó, központi fűtéses helyiség került felszínre. Eredményeit még a feltárás évében közzétette: ,,Dc ruderibus Laconici
