Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Budapest, 1984)

Történet - Kozák Károly: Korai sokszögzáródású templomok megjelenése az ország középső és nyugati részén

templomokat. Ez a műhely tovább élve és fejlődve - feltehetően magyar elemekkel bővülve — építhette fel az ócsai templomot.

26 A zsámbéki templomrom, volt premontrei prépostság temploma alaprajzában és felépítményében is más, mint az eddig tárgyalt premontrei prépostságok templomai. A háromhajós, bazilikális felépítményű templom főszentélye a nyolcszög öt oldalával zárul, keleti külső sarkait egykor támpillér erősítette. A mellékszentélyek a korábbi hazai gyakorlatnak megfelelően félkörívesen záródnak. A sokszögzárodásu főszentély mellett még a nyugati toronypár mutat egyezést a kisbényi és ócsai premontrei prépostságok templomaival, amely megoldás azonban megtalálható a közel hasonló korú bencés apátsági templomoknál (Ják, Lébény stb.). A templom tehát a hazai bencés apátsági templom építészeti megoldásait és megjelenését követi, sokszögzárodásu főszentélyét kivéve. A főszentély megmaradt részleteinek vizsgálata fontos adatokat szolgáltat a templom építésének történetéhez.

27 A szentélyben félköríves záródású, oszlopokkal és fejezetekkel tagolt és díszített kettős ülőfülkék voltak, amelyek között a szögletekben fejezettel díszített faloszlopok tartották a szentélyt lezáró boltozat oda lefutó kőbordáit. A szentély külső sarkait — a két keletit kivéve — még nem erősítette támpillér ennél a templomnál sem. A sekély mélységű K-i, ÉK-i és DK-i falmezőkben félköríves párkánnyal kiemelt keretezésben félköríves záródású, lépcsőzetesen tagolt bélletű résablakok voltak egykor, felettük a kissé kiszélesedő falmező szélességét kitöltő rózsaablakokkal. A sekély falmezőt félköríves párkány zárja le, felette fogrovatos díszítésű főpárkány futott körbe a szentélyen. A szentély ablakrendszere részleteit tekintve (kiemelt, félköríves párkánnyal lezárt keretezésű, félköríves záródású ablak, közvetlenül felette rózsaablakkal) - középkori építészetünkben egyedi emléknek tekinthető, csakúgy, mint a sokszögű főszentély és a kívülről belülről félköríves mellékszentélyek együttese. Ennek az ablakrendszernek párhuzamai Erdélyben — elsősorban a kerci, egykori cisztercita apátság templomán találhatók.

28 A Keresztelő Szent János tiszteletére felszentelt premontrei prépostságot a francia eredetű Aynard nemzetséghez tartozó Egidius és Smaragd comesek alapították. Smaragd 1205—1 206-ban udvarispán és szolnoki ispán, 1206-ban vajda, 1208-1209-ben bihari, 1214-1222-ben pozsonyi és 1222 végén bácsi ispán volt. A rend egyik hazai történetírója szerint ezekben az években kell keresnünk a prépostság alapítását és építési idejét. A prépostság 1234-ben már állt, Váradhegyfoknak volt a filiája. Annak dacára, hogy a veszprémi egyházmegyében volt, az esztergomi érsekség joghatósága alá tartozott, mint anyaegyháza vagy a Boleszló váci püspök által alapított leleszi prépostság.

29 Az ablakelrendezés alapján összevetésre alkalmas kerci apátsági templomnak, s azoknak, amelyeken a cisztercita építőműhely hatása kimutatható, szentélyeik minden sarkán támpillér áll. A kerci templom kereszthajós, s mellékszentélyei egyenesen záródtak. Ablakai hosszabbak, szélesebbek és csúcsíwel záródnak. Az ablakok feletti rózsaablak lényegesen magasabban van mint a zsámbéki templomon, az alatta levő csúcsíves ablakkal együtt arányosan tölti ki a támpillérek közti falmezőt a lábazattól a felső párkányig. Az elmondottak alapján a kerci templom fejlettebb építészeti szerkezetet mutat, más építészeti megoldásnak tekinthető. Ugyanez vonatkozik azokra a templomokra, amelyeknél a kerci műhely hatása egyértelműen kimutatható (Brassó, Szent Bertalan-templom, Beszterce, Halmágy, Prázsmár, Radna, Szék stb.). Ezek szentélyének némelyikén még látható kisebb, félköríves záródású ablak (Beszterce, Halmágy). E területen a német lovagrend és más ispotályos rendek építkezéseivel, hatásukkal is számolnunk kell (Beszterce, Radna). Az eddig tárgyalt premontrei építkezések szükségessé teszik a korabeli esztergomi építkezések áttekintését.

30 3. AZ ESZTERGOMI SZÉKESEGYHÁZ, A VÁR ÉS AZ ISPOTÁLY ÉPÍTKEZÉSEI A XII. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN Esztergom a XII. század 2. felében az ország egyházi és világi központja volt. Az akkor ott folyó építkezések nagy hatással voltak az ország más területein folyó építkezésekre. A korai sokszögzárodásu templomok hazánkban való megjelenése szempontjából igen fontos az Esztergomban folyó építkezések rövid áttekintése, vizsgálata. Az ispotályos keresztesek Szent Istvánról elnevezett konventjét a magyar johanniták történetírója szerint II. Géza királyunk alapította a II. keresztes hadjárat ( 1147) és az 1 15 1. év közti időben. Az első rendházat és templomot maguk a lovagok építették fel, olvashatjuk egy 1187. évi