Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Budapest, 1984)

Történet - Kozák Károly: Korai sokszögzáródású templomok megjelenése az ország középső és nyugati részén

néhány a kiszerkesztett falíveken belül van —, hogy ezek az eredetileg feltehetően alacsonyabb szentély fedélszékéhez tar­tozó gerendákat tartották. 12 A diadalív pilléreinek lebontása is az 1724-es építkezés idejére tehető. Ekkor készíthették a D-i oldal élszedését. 13 A kb. 20x20 cm-es kopott felületű téglából rakott padló való­színűleg az 1724-es helyreállítás idején készülhetett. A padló­téglákat megtaláltuk a szentély belső oldalai mellett is, ahol a kálvária „oltár" állott. 14 Zolnay László: Bolyongások a budai hegyek határán. Buda­pest, XII. évf. 3. sz. (1974) 24-27. - Csányi Károly: Jenő község temetői kápolnája, Technika, XXV. évf. (1944) 33-34. 15 OMF Fototár: 8098. sz. negatív (21. kép). 16 Gerevich Tibor: Magyarország román-kori emlékei (1938) CCXV-CCXVI. tábla. 17 Kovács György kőszobrász-restaurátor 1976. szeptemberében folytatta a dombormű letisztítását. Jelentésében - OMF Irat­tár: Ikt. sz.: 14 373. — leírja a munka előtti és utáni állapotot. („. . . a jobboldali figura fején korona, ölében nyugvó bal ke­zében kulcs, amely a bal válláig ér - a madáralak fején szin­tén korona vagy más fejdísz - az épület homlokzatán három­karéjos nyílású ablak. . . "). 18 Kozák Károly: A premontreiek építkezései Győr-Sopron me­gyében a XII-XIII. században. Arrabona 15 (1973) 125-148. - U.ö., A jánoshidai r.k. templom, volt premontrei prépost­ság régészeti kutatása (1970-1974) Jász Múzeum Jubileumi Évkönyv 1874-1974 Jászberény, 1974 277-323. 19 Kozák Károly: Keresztalakú nyílások Árpád-kori templomain­kon VMMK6 (Veszprém, 1967) 151-162. 20 S.Morgan, Eglises romanes et chateaux forts (Suisse centrale et septentrionale X e-XIII e siècle) Geneve (1974) 179-180. 21 Csemegi József: A budavári főtemplom (Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1955) - Frau H. Bertalan, Mittelalter­liche Baugeschichte der Maria-Magdalena-Pfarrkirche (spater Garnisonkirche) in der Budaer (Ofner) Burg Acta Technika Akadémiáé. . . Tom. 67, 1970 227-248. - H. Gyürky Kata­lin: Az egykori budai domonkos kolostor. Műemlékeink (Bu­dapest, 1976). - U.ő.: Adatok a budai Szent Péter külváros topográfiájához. Bud. Rég. 22(1971) 223-243. - Dr. Guzsik Tamás: A magyar falu középkori templomépítészete. II. Pest megye középkori parochiális egyházai (Budapest, 1979) 14. - Horler Miklós: Budapest műemlékei II. (Budapest, 1962) 624—627. (A közölt alaprajzon a templom korábbi része, a hajó XIII. századra - ehhez félköríves szentély és D-i kapu tartozott —, a támpillér nélküli, sokszögzárodásu szentély pe­dig a XV. század 1. felére van meghatározva.) - Irásné Melis Katalin: Középkori falvak Pest határában. Arch. Ért. 102. évf. (1975) 2. sz. 224-243. és 18. kép. - Zolnay László Az el­átkozott Buda - Buda aranykora (Budapest, 1982) 91., 190. és 409. 2 2 Dercsényi Dezső - Zádor Anna: A magyarországi művészet története (Budapest, 1970) 48-76. és HI-V. ábra. - Kozák Károly: i.m. (1974) 277-294. - Oszvald Ferenc: Adatok a magyarországi premontreiek Árpád-kori történetéhez. Művt. Ért. 1957 2-3. sz. 231-254. 23 Csányi Károly - Lux Géza: Ócsa. Református templom. TECHNIKA 1939 4. sz. (Különlenyomat) - Kozák Károly: Un. (1967) 151-162. 24 Oszvald Ferenc: i.m. (1957) 247. és 253. ( 27-29. jegyz.) 25 Dr. Bánk József: Váci Egyházmegyei Almanach (Vác, 1970) 108-111. - Dr. Horváth Mihály: Magyarország történelme Első kötet (Pesten, 1860) 326. és 346. 26 Entz Géza: A kerci (cirtai) cisztercita építőműhely. Művt. Ért. 1963 2-3. sz. 121—147. (A kerci apátság alapítójának Imre királyt tartja a Szerző, s az alapítás idejét 1202-ben jelöli meg. Ezt az időpontot rögzítették a cisztercita kolostorok XIII. századi feljegyzései.) - Geréb László: Képes Krónika (Magyar Helikon, 1971) 120. és (Szépirodalmi Kiadó 1978) 158. („. . . Imre ... Az Úrhoz költözött az Úr 1200-ik évé­ben, november harmincadikán, kedden. Teste az egri egyház­ban nyugszik.") - Imre király 1204-ben halt meg. Egerben való eltemetése arra utal, hogy ha valóban ő alapította a kerci és az ócsai monostort, akkor azok templomainak építése na­gyon kezdeti állapotban, királyi temetkezésre alkalmatlan le­hetett) - Kozák Károly: i.m. (1974) 285. 27 Lux Géza: A zsámbéki templomrom (Budapest, 1939). 28 Entz Géza: i.m. (1963). 29 Norbert Bachmund, Monasticon Praemonstrtense I. (Strau­bing, 1949) 468-469. - Oszvald Ferenc: i.m. (1957) 252. - Kiss Ákos: Aynard várának egykori helye. Arch. Ért. 1961 1. sz. 122-125. 30 Entz Géza: i.m. (1963) 122-124. és 1-9. kép - Kozák Ká­roly: Lovagrendek és ispotályosok építkezései Magyarorszá­gon a XII-XIV. században ÉPÍTÉSZETI TANULMÁNY­PÁLYÁZAT 1982 14. sz.pálymü. - V. ö.: Constructions dans la Hongrie des XII-XV 0 siècles des Ordres de Chevalerie et d'Hospitaliers et leur influence. Acta Arch. 34 (1-4) Buda­pest, 1982. 71-130. - Lux Géza: i. m. (1939) 19-23. és 25 -30. kép., 30-32. és 40-44. kép 31 Némethy Lajos: Tudományos czélú ásatás az esztergomi ha­tárban, a szentkirályi földeken. Esztergomvidéki Régészeti és Történeti Társaság Évkönyve I—II. (Esztergom, 1896) 33-54. és (1898) 114-118. - Reiszig Ede: A Jeruzsálemi Szent János-lovagrend Magyarországon II. (Budapest, 1928) 42-58. 32 Balics Lajos: A római katholikus egyház története Magyar­országon II. (Budapest, 1890) 302-307. - Dercsényi Dezső ­Zolnay László: Esztergom (Budapest, 1956) 21-24., 9-10. kép. - Győrffy György: István király és műve (Budapest, 1977) 303. és 563. - Horváth István - Kelemen Márta ­Torma István: Magyarország Régészeti Topográfiája 5. Ko­márom Megye (Budapest, 1979) 187-188. - Kozák Ká­roly: i.m. (1982) 23-25. 33 Václav Chaloupeczky - Jan Kvet - Vaclav Mencl: Praha Románská (Prazské Nakladatelstvi v. Polácka 1948) 88-103. és 36-38. kép. - Oszvald Ferenc: i.m. (1957). 34 Dercsényi Dezső - Zádor Anna: i.m. (1970) 48^9. és III. ábra. 3 5 Németh Péter: Szabolcs és Szatmár megyék Árpád-kori (XI­XIII. századi) földvárai és monostorai A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve X 1967 (Budapest, 1968) 91­102. és 10-12. kép. - Coer-Meurtry: Poitiers (MCMLXII ZODIAQUE). 36 Dercsényi Dezső - Zádor Anna: i.m. (1970) 61. - Kozák Ká­roly: Lm. (1974) 285-296. - U.ő.: Lm. (1973) 126-132. - Marosi Ernő: A gótika kezdetei Magyarországon című kandidátusi értekezés vitája Művt. Ért. 1979 4. sz. 268-77. 37 Sz. Czeglédy Ilona - Ágostházy László: i.m. (1967) 22. sz. jegyzet. 3 8 Kozák Károly: A lovászpatonai evangélikus templom feltárása és helyreállítása MM II. (Budapest, 1964) 149-165. - U.ő.: A román-kori egyenes szentélyzáródás hazai kialakulásáról MM III. (Budapest, 1966) 111-133. 39 Koppány Tibor: A somlószőlősi r.k. templom helyreállítása MM VII. (Budapest, 1974) 207-225. - Mórotz László. A somlószőlősi r.k. templom falképeinek restaurálása MM VII. (Budapest, 1974) 227-228. 40 Éri István: Nagyvázsony. Műemlékeink (Budapest, 1969) 57-61. - Guzsik Tamás: A magyar falu középkori temp­lomépítészete. I. (Budapest, 1979) Veszprém megye - Guzsik Tamás - Fehérváry Rudolf : A pálosrend építészeti emlékei a középkori Magyarországon, I. (Budapest, 1980) - U.ő.: A magyar pálosrendi építészet kialakulása, első periódusa. Épí­tés- és Építészettudomány X. 1-4. sz. (Budapest, 1980) 193-228. — Koppány Tibor: Középkori templomok és egy­házas helyek Veszprém megyében VMMK 6. (Veszprém, 1967) 117-150. - Kozák Károly:i.m. (1982) 72. - Sedlmayr János: A nagyvázsonyi Szent István templom helyreállítása. Műemlékvédelem VI. évf. (1962) 1. sz. 1-7. 41 Sedlmayr János: Hegyeshalom, r.k. templom helyreállítása. Magyar Építőipar, 1982. 1-2. sz. 78-80. (A templom régé­szeti és műemléki kutatására 1974-78-ban, helyreállítására 1977-80-ban került sor.) - Kozák Károly:i.m. (1982) 69-72. és 50. kép. 4 2 Dr. Kósa László: A Csallóköz Európa legnagyobb folyami szi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom