Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Budapest, 1984)

Adattár - A magyar műemlékvédelem munkájának eredményei az egyes műemlékek tükrében

Ezt követően a középkon eredetű, barokkban átalakított központi épület új tetőzete, belső helyreállítása, homlokzata és központi fűtése készült el. Régész: Kozák Karoly; munkatársak: Juan Cabello, Feld István (OMF). Tervező építész: Sándyné Wolf Katalin (VÁTI). Statikus: Kisfaludy Attüa (VÁTI). Kivitelező: OMF Pécsi Építésvezetősége. Építtető: Baranya Megyei Idegenforgalmi Hivatala. KT-KK SIKLÓS, Kossuth tér 16. udvara. Malkocs bej dzsámija Az 1975-76-ban történt kutatások során megállapították, hogy a kőből és részben téglából épült dzsámi homlokzatát kvádert utánzó vakolatarchitektúra díszítette. Oldalfalait a főhomlokzat kivételével eredetileg három szintben elhelyezkedő ablaknyílások törték át. Az eredetüeg kívül-belül kőkeretes földszinti ablakok a dzsámi északkeleti oldalán maradtak meg a legépebben. A szemöldök fölötti szamárhátíves tükörmezőt díszítő festés maradványa is előkerült. A második szint ablakai kőkeret nélküliek és csúcsíves záródásúak. A harmadik szint ablaka csak az erre utaló nyomokból volt megállapítható. A dzsámi északnyugatról nyíló bejáratát idomtéglákból falazott keret veszi körül, amelynek jelentős maradványai kerültek elő. Hasonló keretezése volt a mihrábnak is. Az idomtéglának ez az egyedüli előfordulása a magyarországi török építészetben. A bejárattal szemben levő mihrábnak jelentős maradványa került elő a feltárás során, keretezésének nagy részét azonban korábban levésték. Ugyancsak levésett maradványai kerültek elő a négyszögből a kupolába való sarokátmenetek sztalaktitboltozatainak. A mihrábtól jobbra, az ásatás feltárta a volt - valószínűleg kőből épített — szószék alapjait. A bejárati oldalon az elpusztult karzat helyét és magasságát sikerült megállapítani. A dzsámi mináréja - amely ötszög alaprajzú bázison állott - az épület jobb sarkán volt. Bejárata falba épített boltozott lépcsőfeljáraton volt megközelíthető. E lépcsősor vezetett a karzatra is. A főhomlokzat előtti részen az előcsarnok támfalának maradványai kerültek elő az ásatás során. Felmérését és helyreállítási programját 1974-75-ben Mendele Ferenc (OMF) készítette. Régész: Gerő Győző (BTM) GGy - MF SIKLÓS, Vajda János tér. Vár, Perényi bástya A középkori városfalhoz a XVI. század elején épített reneszánsz bástya falait, gyüokjáróit a belsejében feltárt kazamatákkal együtt állították helyre 1976-78-ban. Területén a felette emelkedő, egykori ferences kolostorban létesítendő Kerámiaszimpozion szabadtéri kiállítása lesz. Kertészetüeg a felső terasz borókás felülete és a középkori égető kemence védőietőjére telepített levendulás végigfutó zöldfelületet alkot. A Perényi loggia mellett telepített mandulák és gránátalmák reneszánsz hangulatot árasztanak. Régész: G. Sándor Mária (OMF). Tervező építész: Mendele Ferenc (OMF). Statikus: dr. Urbán István. Kerttervező: Kiss József (OMF). Kivitelező: OMF Pécsi Építésvezetősége. Építtető: OMF. MF-KT-ÖK SIKLÓS. Vajda János tér. Vár, Barbakán A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat kivitelezésében 1978-ban felújították a siklósi vár bejáratának kertépítészeti környezetét, amit a nagyon jelentős idegenforgalom indokolt. A használati igényeknek megfelelően megoldottak nagyobb csoportok számára pihenőhelyet és parkírozó helyet, valamint a vendéglátást szolgáló elárusító helyeket. Kerttervező : Örsi Károly (OMF). ÖK 374. kép. Nagyharsány, református templom. A szentély középpillérének fejezete SIKLÓS, Vajda János tér. Volt Ferences kolostor és templom A jelenleg álló XVIII. századi volt ferences kolostor épületének 1976-1978 közötti kutatása során sikerült az eredetüeg a középkorban itt állott, ágostonrendi kolostornak kisebb részleteit feltárni. Az ásatás során a keleti homlokzat előtt előkerült a kolostor volt káptalantermének a nyolcszög három oldalával záródó, apszis-maradványa. A mai kolostorépület déli szárnyának földszintje alatt a középkori kolostor pincéjének egy nagy helyisége került elő. A helyiség déli falát kisméretű lőrésablakok törik át, maga a fal pedig az itt húzódó városfal egy szakaszával azonos. A csekély részletekből így is megáUapítható volt, hogy az ágoston-rendiek középkori kolostora egy L alakú épület volt, amelynek keleti szárnya csatlakozott a templomhoz. A templom déli homlokzatán, a földszinti folyosóban, nagy felületekben került elő a középkori vakolat, amelyen polichrom freskó figurális és ornamentális részletei voltak megfigyelhetők. Kisebb kutatásra került sor, a többi homlokzatokon is, ahol középkori nyüásokat tártak fel. Az előzetes kutatás és ásatás után a tervezett Kerámia Alkotóház létesítéséhez 1975-ben tervezési program és engedélyezési terv készült. (Tervező: Mendele Ferenc OMF). Ezt követően elkészült a szerkezet-helyreállítás és az építészeti helyreállítás teljes terve. A szerkezeti helyreállítás 1977-ben megtörtént. Régész: G. Sándor Mária (OMF), régész munkatárs: Gerő Győző (BTM). Tervező építész: Komjáthy Attíláné (OMF). Belsőépítész: Uherkovich Ágnes (DéldunántúliTervező Vállalat). Statikus: Vándor András (OMF). Kerttervező: Kiss József (OMF). Kivitelező: OMF Pécsi Építésvezetőség. Építtető: OMF — Megyei Tanács Művelődési Osztálya - Siklósi Kerámia Alkotóház. GSM—KT-MF