Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Budapest, 1984)
Krónika - Barcza Géza: Az Országos Műemléki Felügyelőség hatósági tevékenysége az elmúlt évtizedben, 1971-1980
„városképi jelentőségű" épületek elidegenítését a műemléki hatóság előzetes jóváhagyásával engedélyezik. 1976—1980 között nyilvánítottuk „műemléki jelentőségű területté" Mosonmagyaróvár, Csongrád (Halászfalú), Szigliget és Fertőrákos történeti jelentőségű településmagját. Ezzel műemléki jelentőségű területeink száma 17-ről 2l-re emelkedett, melyből 16 városi és 5 falusi jellegű település. Ezek az alábbiak: — városi: a budai Várhegy, Eger, Esztergom, Győr, Kalocsa, Kőszeg, Mosonmagyaróvár, Pápa, Pécs, Sárospatak, Sopron, Szentendre, Székesfehérvár, Szombathely, Vác, Veszprém; — falusi: Csongrád (Halászfalú), Fertőrákos, Hollókő, Szigliget, Tihany. Jellemzésül megemlítem, hogy a műemléki jelentőségű területtel rendelkező 21 településen 2907 védett építmény, vagyis a múemlékállomány egyharmada található. A határozatilag műemléki környezetté nyilvánított védett területek száma a tárgyalt időszakban mintegy 50-nel nőtt, s ezzel elérte a 250-et. A védetté nyilvánításra zömmel az egyes városok karakterének, jellegzetes arculatának védelmében került sor (Vác, Makó, Kecskemét, Szentes, Hódmezővásárhely, Aszód, Eger, Sátoraljaújhely, Hatvan, Gyöngyös, Tótkomlós, Gyula, Szeghalom, Szeged stb. jellegzetes terei, utcái), illetve olyan esetekben, amikor a területi védettséget az egyedi védettségen túl szükségesnek tartottuk (pl. Budapesten a Napraforgó utcai 1931-ben egységes terv alapján épült villanegyed, a Károlyi Palota környéke, a Népköztársaság útja, Szarvas tér környezete stb.). A műemlékállomány fenntartását eseti ellenőrzések útján folyamatosan ellenőriztük. 1977-ben és 1980-ban került sor az I. fokú építésügyi hatóságok minden műemlékre kiterjedő helyszíni ellenőrzésére, amelynek felülvizsgálati íveiből hatósági munkánkhoz jelentős segítséget kaptunk. MŰEMLÉKI KAPCSOLATOK - HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉS AZ OMF ILLETÉKESSÉGI TERÜLETÉN Tanácsülésen tárgyalták meg a megye műemléki helyzetét Baranya, VB ülésen Hajdú, Fejér, Somogy megyében, Győr, Szarvas, Eger, Esztergom és Csongrád városában. A tárgyalt időszakban egyeztető tárgyalásokra került sor: (gyakoriság számmal jelezve) Baranya (2), Bács (2), Békés, Borsod (3), Csongrád, Fejér, Győr (2), Hajdú (2), Heves, Komárom (2), Nógrád, Pest, Somogy, Szabolcs (3), Tolna (2), Vas (4), Veszprém, Zala megyékben; Baja, Békés, Csongrád (4), Debrecen (2), Eger (3), Esztergom (2), Gödöllő, Gyöngyös, Győr (3), Gyula, Hódmezővásárhely, Kalocsa (3), Kecskemét, Kőszeg (3), Makó, Miskolc, Mosonmagyaróvár (2), Nagykanizsa (2), Oroszlány, Paks, Pápa, Pécs (2), Sárospatak (2), Sátoraljaújhely, Sopron (4), Szeged (2), Szentendre (2), Székesfehérvár (2), Szombathely, Tata, Vác, Veszprém (4), Zalaegerszeg város, Dabasi és Szentendrei Járási Hivatal tanácsi vezetésével. A tanácsi továbbképzés során műemléki előadást tartottunk Baranya, Fejér és Vas megyében. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium által végzett ágazati felülvizsgálat során vizsgáltuk a tanácsi szakigazgatási szervek műemlékvédelmi munkájának hatékonyságát Somogy, Szabolcs, Fejér, Csongrád, Heves, Nógrád, Veszprém, Békés, Baranya, Bács, Győr, Hajdú és Zala megyében. Tovább nőtt azoknak a tanácsoknak a száma, amelyek külön éves anyagi keretet biztosítanak a kisebb jelentőségű műemléki helyreállítások meggyorsításához (Szolnok, Tolna, Zala megye). A tárgyalt időszakban különösen sok gondot okozott bizonyos kiemelkedő jelentőségű feladatok megoldásának elősegítése. Örömünkre szolgált, hogy a Budapest Hilton Szálló építésénél a műemléki igényeket érvényesíteni tudtuk, s jelentős műemléki értékek kerültek bemutatásra; a Budapest Nyugati Pályaudvar helyreállítása elkezdődött; a Budapest 1 l-es főközlekedési út korszerűsítésével kapcsolatban jelentős értékű római-kori emlékek helyreállítását és bemutatását tudtuk biztosítani; megmenekült a pusztulástól a romhányi barokk kőhíd; elkezdődött a sziráki volt Teleky-Dégenfeld, a kékedi volt Melczer kastély helyreállítása; a pannonhalmi bencés főapátság helyreállítását az Állami Tervbizottság 41,5 millió forint, az esztergomi Bazilika helyreállítását 67 millió forint célhitellel támogatta; megtörtént a budapesti Margit-híd műemléki értékeket megóvó helyreállítása; beindult a tarpai szárazmalom, a pápai volt váristálló műemléki helyreállítása; tovább folytatódott a mosonmagyaróvári vár, a nagycenki volt Széchenyi kastély helyreállítása és az Oroszlány, Majk pusztai volt Kamalduli remeteség idegenforgalmi célokat szolgáló hasznosítása és állagmegóvó munkája.