Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Budapest, 1984)
Technika - Zádor Mihály: A kőkonzerválás problémái és mai helyzete
(amelyek egyrésze akkor, 1973-ban vakítóan fehér új kőcserés részeket is mutatott). A következő lépésként a kőfelületek tisztítását, illetve az ezzel kombinált konzerválást tűztük ki célul. Ennek során készült a BME Építéskivitelezési Tanszéken, majd pedig — együttműködésünkkel — a Fővárosi Ingatlankezelési Műszaki Vállalat keretében célprogram tanulmány a kőfelületek tisztításáról, illetve konzerválásáról. 15 Ennek gyakorlati (félüzemi) kísérlet formájában való hasznosítása volt a budapesti Király-fürdő kőfelületének tisztítása és konzerválása 1975-ben. A tisztítást a CIMEX angol eljárással végeztük (Dabolin-pasztával), a konzerváláshoz pedig három különböző anyagot alkalmaztunk az egyes homlokzatokra: Bayer LN (nyugatnémet), Dri-sil 48 (angol) és Szilikofób 7607 (magyar) elnevezésű anyagokat. Tapasztalaink szerint a három anyag lényegében egyértékű, jól betölti funkcióját. Ugyanezt mondhatjuk egy másik érdekes gyakorlati példáról egy új épületen történt kísérleti alkahAzásról is. A magyar puhamészkő anyag ugwíí^ nemcsak a középkori műemlékek esetében/ har em a ma i építkezéseinknél is gondot okoz. Ezsk a sóskúti mészkőből épült házak eleve nem fagyálló felületűek és példánk esetében még a fugákon áthajtott esővíz-csíkok is megjelentek a belső falfelületeken. Az 1972-ben történt konzerválásnál két anyagot alkalmaztunk: a Bayer LN-t és a Szilikofób 7607-et. Az évente 2—4 alkalommal végzett próbák alapján a felületek csupán ezévben érték el azt a fokot, amikor újbóli kezelésük aktuálissá vált (bár egy homlokzat esetében még ma is igen jó értékeket mutat a vízfelvétel mérés). Az említett példák a szilárdítást nem igénylő, láthatatlan, légzőképes, víztaszító védőbevonattól való konzerválás példái. Ezekkel párhuzamosan végeztük — és végzünk ma is — kutatásokat a BME Szervetlen Kémiai Tanszéke (dr. Pálossy Lászlóné, tanszékvezető; dr. Nagy József), az Ásvány- és Földtani Tanszék (dr. Kertész Pál, dr. Marek István) és a Műemlékvédelmi Laboratóriumunk (dr. Orcsik Éva) együttműködésével. Gyakorlati munkáink közül az ÊFEDOSZ Székház konzerválását (Szilorlakk 1000, Finomvegyszer KTSZ) és az Országház épületét emelném ki. Itt — több nyugati cég próbatisztítása után — nem dőlt el a tisztítás módszere, a felületvédő bevonatok alkalmazása terén több hazai lehetőség is rendelkezésre áll, a kőfajta és annak megtartási állapota, továbbá a pillanatnyi anyagbeszerzési lehetőség dönti el, melyiket célszerű alkalmazni. A szilárdító jellegű magyar konzerválószer mind a mai napig nem született meg. Új utakon haladva fejlesztettünk ki egy ilyen anyagot dr. Kollár Györggyel és Feuer Istvánnal történt együttműködéssel, amelynek jelenleg a beválásával kapcsolatos vizsgálata, illetve annak értékelése folyik. Mind nemzetközi, mind hazai viszonylatban gondot jelent, hogy nem rendelkezünk reális, a valóságot jól modellező vizsgálati módszerekkel a védőbevonatoknál sem, a szilárdító hatás értékelésénél pedig alapvető problémák vannak. Talán maga a kifejezés is hibás, mivel itt lényegében nem szilárdsági, hanem tartóssági követelmények kielégítése szükséges, amikor egy mállott felületet az eredeti kő tartósságával egyenértékű (vagy annál még tartósabbá) szeretnénk tenni. Mindez jelenlegi kutatásaink körébe tartozik, amelyről a későbbiek során számolhatunk be. Zádor Mihály JEGYZETEK 1 Az ICOMOS Stone Committee eredetileg több albizottságra oszlott. Jelenleg egy aktív, évente 1-2 alkalommal ülésező albizottság működik: a fizikai vizsgálatok módszereivel foglalkozó albizottság, amelynek elnöke: M. Mamillan jelenleg az egész bizottság elnöke. (Ö egyben a RILEM keretében folyó munka irányítója is, így személyében szerencsés módon koordinálódik a két szervezet munkája.) A többi albizottság közül csupán a kémiai (vezetője: S.Z. Lewin) működik folyamatosan; másokról (pl. petrográfiai, biológiai) ezt nem állíthatjuk. 2 RILEM P.E.M. 25. sz. Munkabizottság. 3 A konferencia ötkötetes anyagának címe: Deterioration and protection of Stone Monuments. Experimental methods. Int. Symp. Paris, 1978 4 Magyar beszámolónk címe: Z.M.: New Results of Stone Conservation work in Hungary and Proposals on International Cooperation. L. magyar nyelven: Uj eredmények a kőkonzerválási munkákban Magyarországon. Műemlékvédelem. XVII. 4. 235-243. (1973) 5 2 nd International Symposium on the Deterioration of Building Stones. Athens, 1976 (A szimpózium valamennyi előadását tartalmazó könyv). 6 The Treatment of Stone. Bologna, 1972 (Az 1971. évben rendezett konferencia előadásait tartalmazó könyv LRichardspn, B.A.: Converging path for stone research. Stone, 9.1. (1974). A cikk a Szilikofób 7607 magyar anyaggal végzett kőkonzerválásainkról is említést tesz. A bolognai és a La Rochelle-i konferenciák anyagáról kitűnő összefoglalást ad Riederer, J.:
