Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Budapest, 1984)
Történet - Kozák Károly: Korai sokszögzáródású templomok megjelenése az ország középső és nyugati részén
(j i ja^gp^— , fjf fil I 1 ! j ! I'^MMWHJ UimuimMMWw-O" -, ! :• §; i I 'I I f! Il ! B| I il i y \i Ii! fj i i fi! I à i I = 1 I L J ,,V , j 1 I i y.*W;im.. j Iii H II 'I' ! ! ? k/fií*^ I£^ W ."*'Í^''Í.JK'A'_.I . _ .i —I 10 50. kép. Pálos kolostorok maradványai Veszprém megyében. 1. Uzsapuszta, 2. Vállus denszentek) tiszteletére épített plébániatemplom támpillér nélküli sokszögzárodásu, korábbi szentélyének maradványait az 1959—1960-ban végzett kutatás során tárták fel. Építésének korát a hajó Ny-i végében felismert, azzal azonos szélességű torony alapján a XIII—XIV. század fordulója tájára tették. A nálunk ritka építészeti megoldásnak tekinthető toronyhoz hasonlót találunk az alsódörgicsei templomrom Ny-i homlokzata előtt, felső szintjén román-kori ikerablakkal. (A Boldogasszonydörgicsének is nevezett birtok a középkorban a székesfehérvári káptalan birtoka volt. A különleges építészeti megoldásnak tekinthető torony építésével kapcsolatban felvetődött a székesfehérvári johannita konvent közreműködése vagy hatása.) A veszprémi Szent Miklós-templom romjainak említésével zárjuk a megye sokszögzárodásu templomaival foglalkozó fejezetet. A korábban egyenes záródó szentély XIV. századra tehető sokszögzáródásúvá alakulása világosan mutatja a megyében alkalmazott építészeti fonna és szerkezet változását. Ez esetben a nyolcszög öt oldalával záródó szentély sarkait támpillérek erősítették. 40 2. GYŐR-SOPRON MEGYE A megyében az elmúlt évtized kutatásai, műemléki helyreállításai nem hoztak olyan sok új eredményt a korai sokszögzárodásu templomokkal kapcsolatban, mint az Veszprém megyében történt. A megye műemléki topográfiája azonban módot ad a Sopronban található sokszögzárodásu templomok vizsgálatára. A megyével északról határos Csallóköz néhány korai sokszögzárodásu temploma (Gutor, Somorja) az elmúlt években kutatott és helyreállított hegyeshalmi templommal együtt szintén segít bennünket a korai sokszögzárodásu templomtípus megjelenésének vizsgálatában. A hegyeshalmi r.k. templom kutatásakor sikerült a különböző időben végzett építkezéseket szétválasztani, s azokat a helyreállítás során bemutatni. A templom legkorábbi, román-kori része a hajó középrészén látható, déli oldalán két kisebb méretű, rézsűs bélletű, félköríves záródású résablakkal és a kapu fészkével. A román-kori hajót K-ről félköríves szentély zárta le. A románkori hajót a XIII XIV. század fordulója táján vagy a XIV. század első felében a hajóval azonos
