Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Budapest, 1984)

Történet - Kozák Károly: Korai sokszögzáródású templomok megjelenése az ország középső és nyugati részén

lépcsők ott a főszentély és a mellékszentélyek közti faltestben helyezkedtek el. Hasonló megoldások franciaországi román-kori templomoknál is megtalálhatók. Nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy az esztergomi székesegyház főszentélye és a mellékszentélyek külső záródása a lépcsőépítményekkel az 1188-as építkezés befejező szakaszában, a XIII. század első évtizedében épült.

35 Az esztergomi székesegyház újjáépítését eszmeileg irányító Jób érsek bizonyára bevonta e nagy munkába a korábbi váci püspöksége idején egyházmegyéjében dolgozó premontrei építőket is. Ezek érseksége idején egyházmegyéjében, Kisbényben is dolgoztak, minden bizonnyal az ő befolyása révén. A premontrei rend jelentőségét hazánk kulturális életében általában nagyra értékelik. Azt is feltételezték, hogy részük lehetett a sokszögzárodásu, gótikus szentélyfej hazai meghonosításában (45. kép). A most kirajzolódó rendi építőműhely és annak igen értékes építészeti alkotásai nyomán jelentőségüket román-kori építészetünkre gyakorolt hatásukkal is bővíthetjük (46. kép).

36 III. SOKSZÖGZÁRODÁSU TEMPLOMOK AZ ORSZÁG NYUGATI RÉSZÉBEN Esztergom, Buda és környékének vizsgálatánál többségükben nagyobb sokszögzárodásu templomot ismerhettünk meg. Az ország nyugati területén viszont inkább kisebb, falusi templomokat vizsgálhatunk a közelmúltban végzett feltárások és helyreállítások nyomán. 1. VESZPRÉM MEGYE Veszprém megyében a berhidai, a lovászpatonai és a somlószőlősi sokszögzárodásu templomoknál végeztek az elmúlt két évtizedben jelentősebb régészeti feltárást és annak nyomán műemléki helyreállítást. A berhidai r.k. templom abban különbözik az eddig tárgyalt sokszögzárodásu templomoktól — kivéve a csutit —, hogy szentélye azonos szélességű a hajóval. A hajó és a szentély D-i csatlakozási pontja mellett egy sokszögzárodásu kápolna-sekrestye áll (47. kép). Ennek és a szentélynek K-i falában, valamint a hajó D-i oldalán félköríves záródású ablakokat találunk. A templom építésének korát alaprajzi elrendezése és részletformái alapján az ásató a XIII XIV. század fordulójára határozta meg. A hajó és a szentély boltozott, a diadalív csúcsíves. A boltozat alacsony indítása és íve hasonlít a budajenői temetőkápolna megfelelő maradványaihoz.

3 7 A lovászpatonai ev. templom kutatásánál meghatározhattuk, hogy a korai, kisméretű románkori templom hajójának D-i falában a korábbi félköríves záródásúakhoz hasonló kisméretű, csúcsíves ablakokat (48. kép) alakítottak ki az első átépítés idején. A XIV. században a hajót K-i irányban meghosszabbították és azt a hajónál keskenyebb, támpillér nélküli, sokszögzárodásu szentéllyel zárták le. A lovászpatonai ev. templom alacsony, támpillér nélküli szentélye, félköríves záródású később bővített ablakai a budajenői megoldáshoz hasonlítanak. A hajó kisméretű, de az ablakok csúcsíves formája már egy „fejlettebb" megoldásnak tekinthető.

38 A somlószőlősi r.k. templom kutatása is fontos adatokat szolgáltatott a vizsgált kérdéshez. A templom Ny-i felében előkerült a korábbi templom hajója, félköríves záródású kapujával és négy ablakával. A templomot később K-i irányba kétszeresére növelték, és támpillér nélküli sokszögzárodásu szentéllyel (49. kép) zárták le. Falában kisméretű, csúcsíves ablakokat alakítottak ki, mint a bővített hajó D-i falában. A bővített rész szentély- és hajófalában előkerült kisméretű, résnyílású, kissé már csúcsívben záródó ablakoknak jelentős szerep jutott a bővítés korának meghatározásában. A gótikus bővítés építésének korát — a Ny-i toronnyal együtt — a XIII. század végére határozták meg.

39 Veszprém megyében a pálos szerzetesrend első kolostorait a XIII. század 2. felében alapították és építették. 1250-63 közötti időre meghatározott badacsonyi, Szent Imre tiszteletére épített és a Sáska község közelében levő Szent Jakabról nevezett kolostortemplomaik félköríves szentélylyel záródtak. A pontosan nem ismert, de biztosan 1324 előtt épült tálodi kolostoruk templomának szentélye egyenesen záródik. A megye egyenes szentélyzáródású templomainak és a közeli dörögdi egyeneszáródású templom építésének (1335 k.) idejét figyelembe véve, a tálodi templom építésére a XIII -XIV. század fordulója táján kerülhetett sor. Ezt követően számolhatunk a szentélyfej formájának megváltozásával a veszprém megyei pálos kolostorok építkezéseinél, amelyek hatással lehettek a közelükben levő falusi templomok építésére. Támpillér nélküli sokszögzárodásu szentéllyel épült 1323 körül a