Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Budapest, 1984)

Adattár - A magyar műemlékvédelem munkájának eredményei az egyes műemlékek tükrében

GUTATÖTTÖS, GUTAHAZA. Római katolikus templom A barokkban átépített és megtoldott késő román téglatemplo­mot régészeti feltárás után 1975-76-ban csak külsejében lehetett helyreállítani, és belül, új burkolatot készteni, mert belső falfe­lületeit barokk freskók fedik. Ezek restaurálása további feladat. Régész: Kozák Éva (OMF). Tervező építész: Komjáthy Attüa (OMF). Kivitelező: OMF Szombathelyi Építésvezetősége. Építtető: OMF. KT JÁK. Apátsági templom A híres bencés apátság egyetlen fennmaradt középkori faszobra eredetüeg valószínűleg a hajdani Mária oltár középső fülkéjében állhatott, ma az északi szentély neoromán oltárán foglal helyet. A szobor 1480 körül készült. 1705-ben újították fel először, a századfordulón restaurálták, majd azóta is többször javították. A hársfa rovarfertőzöttsége, a festékrétegek és krétaalap feltás­kásodása szükségessé tette konzerválását. A pergő rétegek rögzí­tését viaszos vasalással érték el. A szobor fertőtlenítését Xyla­monnal, telítését paraloid B-72-es gyanta oldatával végezték. Mivel a munkának nem volt célja az eredeti színezés feltárása, a tisztítás csupán a felületi szennyeződések és lakkréteg leoldá­sára, illetve a XX. századi, a tárgyhoz méltatlan belejavítások és bronzpor leoldására korlátozódott. A kisded hiányzó két ujját hársfából kifaragták, a korona másodlagos fogazatát megerősí­tették. A színezés kiegészítése akvareüel történt, a fémszínezés hiányait arany- és ezüstlappal pótolták, az ezüstözést lazurozás­sal igazították környezetéhez. A korona két eredeti foga aranyozott, most a későbbi, metal­lozott fogakat is arannyal vonták be, megkülönböztetésként szí­nezett lakkal vonalkázva. A konzerválás során mód nyüt a szobor eredeti színezésének megkutatására is, a későbbi restaurálás szá­mára támpontul szolgáló kutatónyílások láthatók maradtak. A munkát saját hitelből, az OMF Faszobrász restaurátor cso­portjából Bérci László végezte 1978-79-ben. GCs JÂK. Szt. Jakab kápolna Az 1967-ben történt külső helyreállítás alkalmával megfelelő minőségű fazsindely hiányában elmaradt a tetőfedés javítása. 1979-ben fedélszékét is javították és új zsindelyfedéssel látták el. Tervező építész: Koppány Tibor. Kivitelező: OMF Szombat­helyi Építésvezetősége. Építtető: OMF. KT JÁNOSHÁZA, Vöröshadsereg útja 52. Erdődy-Choron kastély A kutatás feladata a középkori várkastély és az azt övező védő­rendszer építéstörténetének tisztázása volt. A XVIII-XIV. szá­zadban a várkastélyt erősen átalakították. 1979-ben az udvar D-i és K-i részén, XVI—XVII. századi kő-, ül. téglaépület marad­ványait találták, meghatározták a középkori járószintet. A K-i oldalon átvágva a várárkot, megállapították az árok eredeti kö­zépkori szintjét. Megállapították, hogy a tégla várfal kő alapokra épült. Kutató: Mezősiné Kozák Éva. Munkatársak: Schőnerné Pusztai Ilona, Rajner Pál. VI KÖRMEND, Bajcsy-Zsilinszky utca. Kultúrház, volt Batthyány-kastély lovardája Az egykori Batthyány-kastély melléképületei közül a díszudvar nyugati oldalát záró, emeletes lovarda épületből alakították át az újból városi rangra emelkedett Körmend kultúrházát, amelynek homlokzat helyreállítását végezték el 1979-ben. Tervező építész: Vincze Csaba, Vas Megyei Tanácsi Tervező Vállalat. Műemléki konzulens: Dercsényi Balázs (OMF). Kivite­lező: OMF Szombathelyi Építésvezetősége. Építtető: Vas Megyei Tanács. KT KŐSZEG, Árpád tér 2. Lakóház A kőszegi belváros műemléki rekonstrukciójának keretében 1975-76-ban helyreállított barokk lakóházban a szükséges szer­kezeti felújítás mellett lakáskorszerűsítés is történt. Művészettörténész: Gerőné Krámer Márta (OMF). Tervező építész: Muszik Lászlóné (VÁTI). Kivitelező: OMF Szombathelyi Építésvezetősége. Építtető: Kőszeg, Ingatlankezelő Vállalat. KT KŐSZEG, Árpád tér 6. Lakóház Az ún. Stegmüller ház a helyi hagyomány szerint vízimalom volt. Az 1976. évi kutatás az egységesnek látszó későbarokk épületben a mai homlokzatnál korábbi részleteket is megfigyelt. Kutató: Gerőné Krámer Márta (OMF). DF KŐSZEG, Chernél utca 3. Lakóház Az épület az elővár árkának ellenfalához épült hozzá. Amikor később a XVIII. század végén újjáépítették, akkor az elővár ár­kának rovására bővítették ki. Az 1977. évi feltáráskor előkerült az elővár és a belsővár ár­kait elválasztó fal, a két ellenfal találkozási pontja. Jelentős le­let volt két falazóanyagként másodlagosan felhasznált későkö­zépkori profüozott idomtégla darab. Kutató: Gergelyffy András (OMF). DF KŐSZEG, Chernél utca 6. Lakóház Az épület a várárok eüenfalára épült rá. Szokatlan, a teljes hom­lokzatot beborító plasztikus kváderozása és csaknem négyzetes formájú kőkeretes ablakai szerint ezt az építkezést a 16. század második felére datálhatjuk. Valamivel később épült fel az udvar felé néző, toszkán oszlopos loggia, melynek egyik ívén 176l-es évszámot tártak fel 1977-ben. A korábbi barokk lakóépületből az OMF építésvezetősége részére helyreállításra kerülő, XVII-XVIII. századi épület, loggiasoros belső udvarral, festett kváderes, XVII. századi hom­lokzattal. Helyreállítása 1975—1980-ig történt meg. Művészettörténész: Dobrovits Dorottya (OMF). Tervező épí­tész: Sándyné Wolf Katalin (VÁTI). Statikus: Kisfaludy Attüa (VÁTI). Kivitelező: OMF Szombathelyi Építésvezetősége. Építtető: Kőszeg, Ingatlankezelő Vállalat. DF-KT KŐSZEG, Chernél utca 12. Lakóház, ún. Talján ház A hatalmas épület egy időben járásbíróságként is szolgált. Az 1976. évi tatarozásakor kutatása a körülmények miatt csak né­hány megfigyelésre szorítkozhatott. Fontos, hogy a XVIII. szá­zad elején épült ház több régi épület egyesítése, s fontos a déü homlokzaton feltárt álsgrafittós sarokarmirozás is. Kutató: Gerőné Krámer Márta (OMF). DF KŐSZEG, Jurisich tér 4. Az egykori várostoronnyal szomszédos lakóház magja a városfal meUett húzódik. Közte és a városfal között feltárták és helyre­áUították a fedett, falazott gyüokjárót. A több újkori periódus­ban épült térre néző szárnynak, amely az utolsó századokban a tanácsháza része lett, legérdekesebb részlete 1976-ban a kapu fölött került elő: közép-pülérre támaszkodó kettős árkádív, mely az emeleti szobát kvázi-erkélyként nyitotta meg a tér felé. Kutató: Dercsényi Balázs (OMF). DF

Next

/
Oldalképek
Tartalom