Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Budapest, 1984)

Adattár - A magyar műemlékvédelem munkájának eredményei az egyes műemlékek tükrében

SOPRON, Fő tér 6. Múzeum, Fabricius ház Második emeletén, három utcai szobában az oldalfalakon 1750 körüli, secco technikával készült falfestmények kerültek elő. A festett építészeti tagozatok által kereteit mezőkben, virágcsokrok, babérkoszorúk, vázák helyezkednek el. A ház homlokzatán XV. századi sarokarmirozást tártak fel. A festett felületek 1969 óta folyó feltárása és restaurálása 1975-ben fejeződött be az OMF munkaterve keretében. Művészettörténész: Dávid Ferenc (OMF). Restaurátor: Bécsi János, Pintér Attila, Rády Ferenc (OMF). GK SOPRON, Fő tér 7. Tábornok ház Az 1976-ban megkezdett helyreállítás 1978-ban folytatódott. Elkészült a teljes szerkezeti felújítás, a részben új felhasználású belső helyreállítása és ezen belül lakáskorszerűsítés, a földszinten a tér felől ételbár, a hátsó szárnyban pedig új beépítésben múzeumi raktárak és a földszinten kiállítási tér, amelyekbe barokk kőtárat rendeztek be. Kiszabadították az udvari, kétemeletes árkádokat és a múzeumi szárnyba foglalt kiállítási részen belül kiegészítették és helyreállították a városfalban álló középkori tornyot. A ház első emeleti szobájában a korábban már részben feltárt, secco technikával készült, későbarokk szobafestés restaurálása 1976-ban készült el. A csíkos, virágcsokros festés az ablak környékén és a szoba keleti falán maradt meg összefüggő, nagyobb felületeket alkotva. A hiányzó részeket rekonstruálták. 1978-ban a második emeleti szoba restaurálása is befejeződött, az OMF munkaterve keretében. A városfalak közti falszorosban kialakított kert a Tűztorony terraszához új lépcsővel kapcsolódó, zöldfelületi sáv részeként épült meg. A terepszint süUyesztés meüett megtartott diófa cölöpgyűrűje pihenőhely a gyepfugás burkolatú sétányon. Kutató: Gergelyffy András (OMF). Művészettörténész: Dávid Ferenc (OMF). Tervező építész: Sedlmayr János (OMF). Statikus: Vándor András (OMF). Kertépítész: Kiss József (OMF). Restaurátor: Bécsi J ános, Pintér Attila, Rády Ferenc (OMF). Kivitelező: OMF Soproni Építésvezetősége. Építtető: Soproni Ingatlankezelő VáUalat - Hungarhotels VáUalat - OMF. KT-GK-ÖK SOPRON, Fő tér 8. Storno ház A soproni Fő tér talán legismertebb házának középkori elődjéből alig maradt ránk valami. Az 1978- 79. évi kutatás során a kapualj egyik falában igen gazdag ínérművel díszített ülőfülke került elő, a keleti homlokzat északi részén pedig egy gótikus árkádív. A Fő térre néző szárnyat a XVI. század közepén alápincézve építette újjá a Sárkány család. A szép barokk egységből sikerült elkülöníteni a XVI. századi elemeket és ezzel - elméletben - a XVI. század egyik legszebb reneszánsz városi palotáját rekonstruálhatjuk. A ház 1699-től a Festeticseké, akik egy 1710 körüli, majd 1750 körüli periódusban építették, gazdagították tovább. Az utóbbi korszakból való a belső építészeti részletek zöme, köztük gazdag ornamentáhs falfestések. Az épületet 1872-ben Storno Ferenc vásárolta meg. Az általa 1872 után kialakított II. emeleti lakás az egyik leggazdagabb Makart stílusú enteriőr Magyarországon. A kutatás kiterjedt az 1872-es állapot rekonstrukciójára is. Művészettörténész: Dávid Ferenc (OMF). DF SOPRON, Fövenyverem utca 9. Lakóház Az utcai homlokzat fülkéjében 1701-ből származó festett Pietaszobrot az OMFK Kőszobrász restaurátor műtermében restaurálták 1976-ban. Hiányzott Mária alakjának feje, Krisztus alakjának 392. kép. Sopron, Főtér 7. A Tábornok ház helyreálütott udvara pedig arca, meUe, jobb karja és jobb lábfeje. A hiányokat mintázott formába öntött műkővel pótolták, a festést kiegészítették. Vezető restaurátor: Kőfalvi Imre (OMF). KGy SOPRON, Lenin körút 7. Rejpál-ház A középkori belvároson kívül végzett soproni helyreállítások egyik legjelentősebb eredménye volt a „Rejpál-ház" befejezése 1976-ban. A részben gótikus, részben reneszánsz és barokk, egyemeletes polgárház a város egyik kiemelkedő értéke, amelybe tetőzetének, faragott-festett mennyezeteinek, finom belső részleteinek és homlokzatainak helyreállítása után a következő években sorra kerülő Storno-ház gyűjteményét helyezték el ideiglenesen. Két helyiségben nádazott, levakolt gerendafödémet találtak a kutatók. Az emeleti sarokszoba mennyezetéről kiderült, hogy festett, reneszánsz mennyezetről van szó. Még a XVII. század folyamán a födém egy része megégett, ezért lefestették feketére. Restaurálásakor, az átfestés eltávolításakor feltárult_az összefüggő, a felület nagy rés :én meglepően ép reneszánsz festés. A deszkák és fiókgerendák iiegégett végét kiegészítették, a mennyezet faanyagát konzerválták. A dús motívumok ritmikusan ismétlődő rendszert alkotnak, ezért lehetséges volt a festés hiányainak hiteles pótiása. A padláson vonógerendaként Használt mestergerenda visszakerült eredeti helyére, megsemmisült festéséből csak az alapszíneket és a motívum keretezést rekonstruálták. A mennyezetet a fiókgerendán keresztül - tehermentesítés céljából - a föléje épített vasszerkezethez kötötték. A restaurálást saját hitelből az OMF Faszobrász restaurátor csoportja végezte 1975-1976-ban. Az utcai sarokszobában levő XVI. századi dekoratív festést szintén 1976-ban restaurálták.