Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Budapest, 1984)

Adattár - A magyar műemlékvédelem munkájának eredményei az egyes műemlékek tükrében

377. kép. Szalonna, református templom. Részlet a szentély belső teréből SZENTISTVÁN, Széchenyi utca. Római katolikus templom A későbarokk templom tetőzetének felújítása és átfedése 1981ben készült műemléki palával. Tervező: Vaskó Pál főegyházmegyei építész. Kivitelező: Szűcs Vince és Botos Károly ács kisiparos. Poroszló. Építtető: Római Katolikus Egyházközség, OMF anyagi támogatással. DM SZERENCS, Rákóczi u. 96. Rákóczi várkastély 1975-ben készült el a vár épületegyüttesének déli szárnyában a Huszárvár Hotel névvel megnyitott száüoda, majd ehhez csatlakozóan a nyugati épületet állították helyre, hasonló céüal. Eredetüeg mindkét épületet -a barokk-korban építették a várfal mellé. Ezt követően indult meg a főépület kutatása a tervezett művelődési központtá történt helyreállítás érdekében. 1977-ben készült el a felhasználás tervezési programja. Az 1977—79. évi kutatások tisztázták a vár építési periódusait és számos építészeti kőtöredéket hoztak felszínre. A vár helyreállításával párhuzamosan, a teljesen leromlott kertépítészeti környezet rendezését is megkezdték. Rendezetlen csak ott maradt, ahol a vár főépületének kivitelezési munkái miatt még nem lehetett megvalósítani. A várkert területének felszíni vizeit és a kis tavat a kertépítési munkák során szintén rendezték. Régész: dr. Valter Ilona (OMF). Tervező építész: Erdei Ferenc (OMF). Régész munkatársak: Feld István, László Csaba, Wolf Mária. Statikus: Vándor András (OMF). Kertépítész: Örsi Károly (OMF). Kivitelező: OMF Nyíregyházi Építésvezetősége. Kertépítés: Sárospataki Rákóczi MGTSZ. Építtető: OMF. - Borsod-Abaúj-Zemplén megye. KT-ÖK TÁLLYA, Rákóczi utca. Római katolikus templom A XVIII. század első felében újjáépült templom homlokzatainak felújítása 1981-ben elkészült. A vakolatleverés után megáüapítható volt, hogy a torony gótikus faragott kövek felhasználásával, a barokk korban épült. A hajó déli és északi fala mintegy 2/3 magasságig középkori, az északin lefaragott párkánykősor látható. A délin a barokk előcsarnoktól keletre falazott rézsűjű csúcsíves ablak vált láthatóvá, a keletről szomszédos támpillérközökben hasonló ablakok alsó része. Ezek felső részét a magasan nyíló barokk ablakokkal szétrombolták. A mai támpillérek és a sokszögű szentély, valamint a hajófalak felső része barokk kori. A homlokzatokat simított kőporvakolattal újították fel. A csúcsíves ablakot fülkeszerűen, a szomszédosokat körvonalakban mutatták be. A faszobrászati emlékekben rendkívül gazdag templom főoltára 1757-ben készült. A főoltáron álló Szt. Sebestyén és Szt. Rókus szobrokkal azonos művész alkotása, a torony alatti helyiségben tárolt, fekvő, életnagyságú Szt. Rozália szobor. Az egy fából faragott figura anyagát az aktív rovar- és gombafertőzés oly mértékben felemésztette, hogy csak helyszíni előtelítés után lehetett műterembe szállítani. A faanyag megszüárdítását Paraloid gyantával végezték. Ugyancsak paraloidot használtak a festékréteg megkötésére és a festés alatti üregek kitöltésére. A korábbi javítások eltávolítását követően, a plasztikai hiányokat hársfából hitelesen pótolták. A retusálás a színezés kopottságához igazodott. A szobornak jelenleg nincs helye a főoltáron, de a három, un. pestis szent tematikai és formai összefüggése vüágos, ezért a műtárgyat a szentélybe, az oltár közelébe, e célra készített posztamensre helyezték. Műemléki hitelből a szobrot az OMF Faszobrász restaurátor csoportja restaurálta, 1978-ban. Terv és költségvetés: Vaskó Pál egri főegyházmegyei építész. Kivitelező: Strek Béla kőműves kisiparos. Golop. Építtető: Római katoükus egyházközség, OMF anyagi támogatással. Faszobrász restaurátor: Agárdi Gáborné és csoportja. DM-GCs. TIBOLDDARÓC. Széchenyi u. 13. Nep. Szt. János szobor védőépülete A pavüonszerű barokk építmény állapota az 1959-ben végzett helyreállítás óta erősen leromlott. 1981-ben négy sarokpillért az alap fölött átvágva rézlemezzel szigetelték, az épület homlokzati felületeit újravakolták, tetőzetét kijavították. Tervező: Vaskó Pál egri főegyházmegyei építész. Kivitelező: Berecz Antal kőműves kisiparos, Novaj. Építtető: Egri Főegyházmegyei Hatóság, OMF anyagi támogatással. DM TOKAJ, Bethlen Gábor u. 7. Volt Karácsony-, majd Sassarat ház Az egyemeletes, zártsorú beépítésű, későbarokk stílusú házat görög kereskedő építtette a XVIII. század utolsó negyedében. Belseje — Észak-Magyarországon ez ritkaság — csaknem teljes egészében kifestett. A földszinten a két helyiség és a kapualj, a lépcsőház, az emeleten a lépcsőházi előtér és az utcai szobasor két, egymást röviddel követő periódusban kapta ornamentális díszét. A középső utcai szoba festése a pompeji stüus valószínűleg legkorábbi jelentkezése Magyarországon. A ház hű tükre annak a gazdasági és kulturális feüendülésnek, amelynek hordozói Tokajban a XVII. század végétől élő privüegizált görög kereskedők. Az épület helyreállítása az 1979. évi feltárások után a következő években indult meg. Művészettörténész: Gerőné Krámer Márta (OMF).