Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Budapest, 1984)

Adattár - A magyar műemlékvédelem munkájának eredményei az egyes műemlékek tükrében

helyreállítás után kerülhet sor. Számos, a sírkamra helyzetéből következő súlyos probléma nehezíti a festmények restaurálásának megoldását. Az OMF és Pécs Város Tanácsa, továbbá a Művelődési Minisztérium és Baranya Megyei Tanács fedezi a költségeket. Régész: Fülep Ferenc (Magyar Nemzeti Múzeum). Restaurátor: Illés János, Szentesi Róza (1975-1976), Pintér Attüa (1977től). GK-NK PÉCS, Szent István tér. Püspökvár A pécsi Püspökvár és a hozzá csatlakozó városfalak kutatása 1968-ban indult el. Ezen időszakban a feltárási munka a Püspökvár É-i és ÉK-i oldalán folyt. A Székesegyházzal párhuzamosan, ahol Joseph de Haüy 1687-es térképe a megszakadt belső várfalat, valamint egy fehér foltot mutat, egy nagyobb középkori épületmaradvány kezd kibontakozni. A megtalált nagykiterjedésű középkori épületegyüttes keleti lezárása még tisztázatlan. Az épületegyüttes É-i oldalán egy nagyméretű KNy-i irányú folyosó bontakozik ki, amelynek É-i falát, a belső várfal folytatása képezi. A Püspöki palota belső udvarában a D-i szárny ÉNy-i homlokzata előtt a középkorban itt állott lépcsőfeljáró alapjainak maradványát tárta fel az ásatás. Az erődítményrendszer ÉK-i körbástyájának belső szintviszonyait és a körbástya egy jelentős mértékben lepusztult részének török eredetét sikerült megállapítani. Meghatároztuk a K-i várfal előtt húzódó várárok keresztmetszetét és annak ellenfalát, valamint az ÉK-i, a lőrésekkel kétszinten áttört sarokbástyának az É-i városfallal való csatlakozását. Régész: G. Sándor Mária (OMF). Gerő Győző (BTM). GSM-GGy PÉCS, Szent István tér 6. Nevelők háza Korábbi eredetű, egyemeletes eklektikus épület, teljes felújításán belül szerkezeti munkái, homlokzat-felújítása és részben belső helyreállítása készült 1975 és 1977 között. Tervező építész: Tessényi Béla (Baranyaterv). Kivitelező: OMF Pécsi Építésvezetősége. Építtető: Pécsi Ingatlankezelő Vállalat. KT PÉCS, Szent István tér 15. OMF Kirendeltség A XVni. század végén építették földszintjét és pincéjét, majd az 1840-es években kapta emeletét és homlokzati rendszerét. 1928ban átépítették. A kétszintes polgárházat részleteinek megtartásával, az OMF Pécsi Kirendeltségének székházává alakították át. Pincéjében klubot rendeztek be. A nem túl nagy belső udvar vizuális meghosszabbítását úgy lehetett elérni, hogy a kapualj fakocka burkolata kifut az udvarra, ott egy terecskét alakít. Ehhez fehér mészkő gyepfugás burkolat kapcsolódik. A megtartott örökzöldek alatt, kőtömb asztallal pihenőhelyet alakítottak ki. Helyreállítása 1978 és 1980 között történt. Kutató: Bibó István (FIMŰV Műemléki Osztály).Tervező építész: Komjáthy Attüa—

Hoppe László (OMF). Belsőépítész: Teleki Katalin (OMF). Statikus: Vándor András. (OMF). Kerttervező: Kiss József (OMF). Kivitelező: OMF Pécsi Építésvezetősége. Építtető: OMF. KT PÉCS, Széchenyi tér. Szentháromság szobor 1908-ban Kiss György készítette a most meglevő emlékművet az eredeti Szentháromság másolataként. Egy 1883-ból származó archív fénykép alapján derült ki, hogy a másolat mindössze az alapkompozíciót őrizte meg, de mind a figurák mintázásánál, mind azok elhelyezésénél saját elképzeléseit valósította meg. Sajnos nem derült ki, hogy az eredeti faragvány oknak mi lett a sorsa, így a fényképeken kívül ez a nagyon szabadon átdolgo371. kép. Pécs, Szent István tér. A feltárt ókeresztény mauzóleum zott másolat maradt ránk. A sóskúti puha mészkőből készült, alig hetven éves emlékmű 1975-ben már a kőanyag-pusztulás végső stádiumában volt. Egyedül az északi oldal mutatott egységes képet, eltekintve a szél és eső okozta kopástól, a más égtájak felé néző részek pusztulása 50-60%-os volt. Az OMF kőszobrász restaurátor csoportja Kőfalvi Imre vezetésével 1975-764jan konzerválta és kiegészítette a szobrot. Ahol lehetett, a kötőanyag nélküli réteget eltávolították, és stukkóval helyettesítették, másutt „Wegin'-kőkonzerváló anyagot fecskendeztek a kéreg alá, hogy biztosítsák kapcsolatát a kő egységes tömegével. A szobrokon tapasztalt nagyobb hiányok felsorolása is jelzi, hogy a restaurálás ez esetben eléri a rekonstrukció mértékét. Az Atyaisten jobb kéz- és lábfeje, a drapéria kb. 50%-ban, a Fiúisten jobb és bal karja könyéktől, a drapéria kb. 70%-ban hiányzott, arcából csak a jobb szeme sarka és az orrtő maradt meg. Szent Rókus bal kézfeje, deréktól lefelé ruhája, és a lábánál ülő kutya hiányzott. Szent Sebestyén arca, bal karja, jobb és bal lába térdtől hiányzott, melle is teljesen elpusztult. Az architektonikus részeknél sem volt jobba helyzet, a tagozatokból sokhelyütt csak lenyomatuk maradt meg. A nagymértékű kiegészítéseket egy 1913-ból származó fénykép, és a megmaradt negatív formák, ül. azok lenyomata tette lehetővé. Anyaga stukkó, amelyet teljes kötés és száradás után „Weginnel" itattak át a vízfelvétel korlátozására és szüárdságának fokozása végett. A kéreg nélküli máló felületeket sokszor megismételt dúsított mészvizes áztatással erősítették és ,,Sylex"-szel tették víztaszítóvá. KGy PÉCS, Vak Bottyán utca. Északi városfal 1978-79-ben folytatták a kutatást, a falnak a Hunyadi János úttól K-re levő szakaszán. Meghatározták a városfal alapjait, megáüapították a falakhoz csatlakozó külső szinteket, feltárták, kibontották az elfalazott lőréseket. A falat erősítő félkörös bástyatoronynak is feltárták az alapjait, meghatározták külső szintjét. Megállapították, hogy a falhoz várárok nem csatlakozott. Régész: G. Sándor Mária (OMF). VI PÉCS, Vak Bottyán u. 23. „Török kút" 1979 folyamán feltárták a 23. sz. telek utcai kerítésfalában álló, ún. „Török kutat". Az ásatás megállapította, hogy a kút nem török eredetű, hanem a XIX. század második feléből származik, semmüyen korábbi előzménye nincsen. Régész : Gerő Győző (BTM) VI