Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Sopron műemlékeivel foglalkozó tanulmányok - Pusztai László: Evangélikus temetőművészet Sopronban a XVII-XVIII. században

kezetű s dekorációkkal ékesített síremlékből ma már csupán pár darab látható a Liszt Ferenc Múzeum kertjében és raktárában.

60 Néhány síremléket fényképfelvételek és publikációk őriztek meg számunkra.

61 Időben egymás után helyezve az ismert műalkotásokat, világossá válik, hogy a tiszta barokk forma a síremlék-művészet területén ekkor már tulajdonképpen akadálytalanul érvényesül. 1734-ben egycsapásra, minden előzmény nélkül berobban a korszak művészetébe a korai donneri formakultúra hatását mutató Artner Vilmos sírja fölé állított egykori emlék. Kitárulkozó félkörös falifülkéjében — melynek előlapjait ión fejezetes pilaszterek ékesítettek helyezkedett el a különleges szépségű, nemes arányokat rejtő síremlék. Dekoratív részei, nevezetesen a finoman csiszolt, koporsó formát utánzó alsó rész, valamint a lendületes rajzú, felül szárnyas halálfejjel dekorált írástábla hegedűformát mutató keretelésével a hazai barokk síremlék-művészet elfeledett remekműve (252. kép). Formailag ez az egyetlen síremlék, amely kiszakad a soproni körből, és felveti annak a lehetőségét is, hogy import műalkotásról van szó. A* salzburgi sárga színű márvány, melyből a sír255. kéj). Sopron, Liszt Ferenc Múzeum. Heisch Tóbiás síremléke, 1791 emlék készült, erősíti ezt a feltevést, bár a halálfejes faragvány t fertőrákosi mészkőből készítették, amely viszont helyi díszítőelem. Ennek alapján Divald azt a következtetést vonta le, hogy a márvány részeket is Sopronban faragták, de a soproni kőfaragók, akiknek nem volt jártasságuk márványszobrok faragásában, óvatosságból mészkőből faragták ki ezeket.

62 Ennek a kettős anyagnak a megismétlődése néhány későbbi síremléken Divald álláspontját látszik alátámasztani, de egyéb hazai és osztrák műalkotásokkal való összevetés egészen más irányú tapogatódzás lehetőségeit is felveti. A XVIII. század elejének osztrák, valamint osztrák földön tevékenykedő itáliai szobrászai az érett barokk szellemében fogant szoborművekkel árasztják el Ausztriát. Ennek hatása természetesen magyarországi területeken is érződött, kvalitásos műalkotások születnek, elsősorban a szabadtéri szobrok csoportjában. Síremlékünkkel egyidőben, 1729 — 1731 között készült a győri Frigyláda szobor emlék, melynek mesterkérdését a legújabb osztrák és magyar kutatások tisztázták.

63 Ugyanezen építész alkotása a göttweigi városi kút, melyet 1725— 1742 között készítettek.

64 E két műalkotás építészeti részei, ornamentális díszítései, elhelyezési módjuk meglepő rokonságot mutat a soproni Artner síremlék-