Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Sopron műemlékeivel foglalkozó tanulmányok - Dercsényi Dezső: A soproni műemlékvédelem három évtizede (1945-1975)

azonban az okozta, hogy a város további sorsáról nem alakult ki határozott koncepció. A Civitas Fidelissima a politikai gondolkodásban Szálasi kormánya és a nyilas országgyűlés utolsó központjává változott, melynek jelentékeny — magát németnek valló — lakossága részben kitelepítésre került. A város fekvése, melyet zsákszerűén fogott közre Ausztria, a természetes határ hiánya mindkét irányba a jogtalan határátlépéseknek valóságos kapuja volt. Ilyen és ehhez hasonló körülmények miatt a háborús sebek eltüntetése itt lassabban indult meg, és folyt ennek következtében a lakóházak „slummosodása", majd a lakáshiány miatt fokozódott a „bérlemények" osztódása, sűrűsödése. Csak kevesen hittek a város jövőjében, hiszen idegenforgalmát a már említett illegális törekvések miatt még külön az ország felé húzott második határ is akadályozta. Ekkor tehát a műemlékek valóságos nyűgöt jelentettek a városnak, s minden kezdeményezés a központi műemléki szervezetre hárult, mely éppen úgy küzdött a pénzeszközök, szakemberek, kapacitás hiányával, mint maga a város. Ebből a rendkívül nehéz helyzetből a kivezető utat — talán nem is tudatosan — két irányban kerestük: folytattuk a város'hagyományait a műemlékek tudományos feldolgozása terén — kihasználva Csatkai Endre ez irányú gyakorlatát --, továbbá néhány nagyon jelentős helyreállítással ráirányítottuk az ország figyelmét az itt található különleges értékű műemlékanyagra. Másutt részletesen szóltam arról, hogy milyen jelentősége volt műemlékvédelmünk fejlődésében a városképi és műemléki vizsgálatoknak mind az emlékanyag feltárása, mind a városrendezésbe illesztése terén.

9 A soproni — természetesen Csatkai Endre készítette — vaskos kötet 1953-ban készült el.

10 Ezzel párhuzamosan (ugyanebben az évben) jelent meg a műemléki topográfiák új típusú első kötete.

11 Bár a kötetet a szakmai közvélemény eléggé barátságtalanul fogadta,

12 az a kiadói óvatosság, mely a könyvet mindössze 800 példányban jelentette meg, rövidesen új kiadást tett szükségessé, a két társszerző pedig Kossuth-díjat kapott. Egy éven belül a Magyar Műemlékek sorozatban Csatkai tollából megjelent a Sopron c. könyv.

13 Újra megindult a Soproni Szemle, mely a várostörténet és ennek keretében a műemléki munkák hiteles krónikása, támogatója lett. Jelentősebb helyreállításra is módot nyújtott a háború pusztítása. A Szent György utca 7. sz. Káptalan-ház, Vitnyédinek, Zrínyi prókátorának 1. kép. Sopron. Az Orsolya tér 1945-ben