Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Sopron műemlékeivel foglalkozó tanulmányok - Kissné Nagypál Judit: Sopron városfalairól

95. kép. A Várostorony—Előkapu ábrázolása (Bécsi naptár 1562) és leletanyag-meghatározás eredményei is, melyek alapján ma már tudjuk, hogy a falak védelme mögött az élet — mintegy három évszázadra terjedő megszakítással — folyamatosnak mondható az államalapító magyarok megjelenése előtt is. Az itt maradt római lakosság — keveredve a népvándorlás kori törzsekkel — sokáig őrizte a még élő, majd hagyományként továbbélő római civilizációt. Példa erre a Városház utcában feltárt VI. századi lakóház romja is, melyben padlócsatorna-fűtés maradványai láthatók. Az egykori Scarabantia északi városkapujának alapfeltárásakor a borostyánkő-út mindkét oldala mentén talált falcsonkok bizonyítják, hogy a városbejárat helye — bár védelmi okokból beszűkítve — később, a népvándorlás korában is a római bejárat helyén volt. A kutatások további eredményeinek köszönhető, hogy a római városfalak sorsának későbbi alakulását is nyomon követhetjük. A X. században a jól lealapozott hatalmas falkolosszus még tekintélyes magasságban áll. E meglevő, rendkívül szerencsés adottságot használták 96. kép. A Belváros háromszoros várfalövének rajza 1597 (Bécsi Hadilevéltár)