Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Sopron műemlékeivel foglalkozó tanulmányok - Szakál Ernő: Jupiter, Juno és Minerva scarbantiai szobrai a Fabricius-ház kőtárában

69. kép. Minerva areának töredékei és a bagoly álló lábakkal, az ülésdeszkát borító takaróval és párnával (66. kép). A megmaradt ép részek e szobornál is érzékeltetik a magas fokú művészi formaképzést. Az előretekintő fejet keretelő fátyol-töredék, a bal fül ép részletformái és a hajfürtök hullámvonalai (67. kép) ezt kellően dokumentálják a chiton és hymation sértetlen drapériarészletei mellett. Kompozícióban a Juno szobor szinte tükörképe volt Jupiter szobrának. Felemelt jobb kezével fogja a sceptrumot, leeresztett bal karjában csészét tarthatott. Chitonja csak bokáig ért, szabadon hagyva lábfejeit. A két boka töredéken csupán a saruk sarokrésze maradt meg. Egyes jelek arra utalnak, hogy Juno szobrának trónusrésze már törötten érkezhetett meg Scarbantiába. Nehezen képzelhető el, hogy a talplemez felső síkját és a lábfejeket külön darabból alakították volna ki. Minerva szobra (68. kép) mozdulatában teljesen Jupitert követi. Felemelt bal kezével tartja a sceptrumot, míg jobbjában jelképét, a baglyot tarthatta (69. kép). Jobb lába a trónus felé visszahúzott, bal lába kissé előrenyúlik. A két másik szobortól megkülönbözteti akrotérion díszű, timpanonos háttámlás trónusa és a lábfejekre leomló ruházat zártsága mellett szerkezeti különállósága is, mert a nagy tömbök nem vízszintes, hanem függőleges osztásúak. Az alak felsőteste és trónusa 70. kép. Minerva szobrának sematikus oldalnézetmetszete egy kb. 3 m magas tömbből készült. Az álló hasáb alakú tömb hátsó felületének függőleges barázdái arról tanúskodnak, hogy a felületet fűrésznyomok alakították, melyet a szobor faragásánál érintetlenül meghagytak. A szobor anyagának természetes rétegei lényegében vízszintesen helyezkednek el — , mint erről már az anyagról szólva megemlékeztünk. Egy 3 m hosszú márványtömb rétegződésre merőleges fűrészelése ma is igen jól szervezett üzemet igényel; feltételezhetjük tehát, hogy ahol Minerva szobrának márványanyagát fejtették, ott egy nagyipari kőfeldolgozó szervezetnek is kellett lennie. Minerva szobra nemcsak a tömbcsatlakoztatásban különbözik társaitól (70. kép), hanem abban is, hogy trónusa egészen zártnak hat. Feltűnő viszont a trónus hátfalába vájt két hasábszerű üreg,

15 melyek azért készültek (71. kép), hogy a trónus rácsos alátámasztásának áttöréseit, könynyeddé tételét egyszerűen lehessen kivitelezni. A Minerva szobor trónusrészének áttöréseit tehát az elhelyezés időpontjára halasztották —, ami a tömb súlyelosztását tekintve nagyon is indokolt