Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Sopron műemlékeivel foglalkozó tanulmányok - Szakál Ernő: Jupiter, Juno és Minerva scarbantiai szobrai a Fabricius-ház kőtárában

JUPITER, JUNO ÉS MINERVA SCARBANTTAI SZOBRAI A FABRICIUS-HÁZ KŐTÁRÁBAN A Liszt Ferenc Múzeum Fabricius-házi kőtárá­ban a Capitoliumi Triászt, Jupiter, Juno és Minerva márvány szobrait szemlélőben önkén­telenül is felvetődik az a kérdés, hogy honnan és milyen úton kerültek ezek a szobrok ide, Sopronba. Aki csak valamelyest is tájékozott a pannóniai római művészeti alkotások területén, az felismeri, hogy a soproni Triász szobrainak művészi nívója messze felülmúlja a „provinciális" jelzőhöz kap­csolódó fogalmakat, hiszen e márványalakok még sérült állapotukban is meggyőzően érzékel­tetik a klasszikus antik művészet szépségét. A Rómából legyezőszerűen szétágazó utak az egész birodalmat behálózták, melyek egyike az ún. ,,borostyán-út" volt. A borostyánkövet, észak aranyát, a régmúlt időkben nagyon megbecsül­ték. Fő lelőhelyét, a Balti-tenger partjait már a kőkorszak emberei felfedezték, és a borostyánkő cseretárgyként már ekkor elkerült a Földközi­tenger vidékére. A föníciaiak már művészi boros­tyánkő faragványokkal kereskednek, expedíció­kat szervezve ez anyag összegyűjtésére. Útjaik főként a tengerekre korlátozódtak, melyek mel­lett a folyókat felhasználó és szárazföldi utak is kialakulnak. A tulajdonképpeni borostyán-út a római igényeket kielégítő borostyánkereskedelem révén Pannónia meghódítása után — felvonulási katonai célokat is szolgálva — alakult ki a Balti­//. kép. A Triász töredékeinek egyik csoportja a múzeumkertben

Next

/
Oldalképek
Tartalom