Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Jelentések - Géczy Csaba: Az Országos Műemléki Felügyelőség farestaurálási ás konzerválási munkái 1973-1974-ben

•502. kép. A magyaralmási r. k. templom Szent József szobra restaurálás közben EGER, rác templom A munka az ikonosztáz felső szintjén helyet foglaló 12 apostolképet és a diadalívig felnyúló impozáns corpust átfonó szőlői nda-faragványok restaurálásával folytatódott. A festőrestaurátorok túlterheltsége következtében a táblaképek helyre­állítása csak vontatottan haladt. A nehézségek leküzdése érdekében a Képzőművészeti Főiskola restaurátor szakos hallgatói elkészítettek néhány, az ikonosztáz alsóbb képsoraihoz tartozó ikont. Kereteinek restaurálására is sor került. A hely­reállítás meggyorsításához a festőrestaurátori te­vékenység fokozására lenne szükség. OMF Faszobrász Restaurátor Csoport GARAMSZENTBENEDEK, Úrkoporsó Gondos előkészítés után kezdődött meg gótikus szobrászatunk kiemelkedő remekművének a restau­rálása. A XV. század végén készült alkotást az esztergomi Főszékesegyház letétjeként az Eszter­gomi Keresztény Múzeum őrzi. 1872-ben Bécsben, 1954-ben idehaza restaurálták. A Főszékesegyház és az OMF költségén folyó mostani restaurálását speciális szakember gárda végzi. A munka első szakaszát a kerekeken mozgatható, jelképes Krisz­tus-sír alsó részét díszítő reliefek Krisztus a pokol tornácán, a három Mária Krisztus sírjánál és a sírt őrző hat katona alakja — helyreállítása jelenti. Ezt követően kerül sor a mérműves fülkékben álló apostolszobrok és a gótikus kápolná­ra emlékeztető építmény restaurálására. A munka befejezését 1976-ra terveztek. Vezető restaurátor: Varga Dezső (ÍYÖNGYÖSPATA, r. k. templom főoltára A templom komplex műemléki helyreállítása részeként megkezdtük a főoltár restaurálását. A török idők viharaitól sújtott gótikus templomot 1610-ben újjáépítik. A XVII. század közepén készül a hazai oltárművészetben páratlan, Jesse­fát ábrázoló főoltár, a 22 alakos korabarokk kom­pozíció. A kutatás során megállapítottuk, hogy a szokatlanul vastag másodlagos alapozás alatt a fémszínezések viszonylag jó állapotban vannak, a testszínek azonban egy hirtelen égés következté­ben elszíneződtek vagy megsemmisültek. A fes­tett felületek alatt a fa felső rétege is megszenese­dett, az ágvégeken helyet foglaló király- és prófé­taszobrok közül többnek elégett a kézfeje. 1878­ban javították ki a sérült oltárt, 2 a hiányzó kezeket gijjszből mintázták meg. A szép és bonyolult munka a lebontott darabok feltárásával folytatódik. OME Faszobrász Restaurátor Csoport MAGYARALMÁS, r. k. templom szobrai Az 1805-ös Canonica Visitatio említi a szép barokk főoltár társaságában álló, a szentély északi és déli falát díszítő Nepomuki Szent János és Szent József szobrokat. Figyelemre méltó az ala­kok testtartásából, finom kézmozdulataiból áradó gyöngédség, a József szakállával játszadozó gyer­mek bájos természetessége. A szobrok karos gyer­tyatartókkal díszített rokokó konzolokon állnak. A rossz állapotban levő műtárgyakat metilbro­middal fertőtlenítettük, faanyagukat méreggel és telítőszerrel itattuk át. A testfelületek plasztikai hiányait mintázás után pótoltuk. A rendkívül makacs átfestéseket eltávolítottuk, retusánál az alapszínek kiegészítésére szorítkoztunk (502. kép). OMF Faszobrász Restaurátor Csoport Restaurátorok: Agárdi Gáborné Bedő Csongor Bérci László Radovics Krisztina MÁTRASZÓLÖS, r. k. templom, mellékoltéirai A két 1669-ben készült oltárt ciánhidrogénnel fertőtlenítettük. A Mária-oltár átfestéseit letisztí­tottuk. Kiderült, hogy néhány díszítőelem kivételé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom