Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Jelentések - Kőfalvi Imre: Az Országos Műemléki Felügyelőség kőszobrászati helyreállításai 1973-1974-ben

fejezetet. De az ő munkája lehet a Madonna is. A Szentháromság-szobrot Habichl nevű szobrász faragja, kinek neve a Fiúisten drapériájába van vésve, de a többi szobor is az ő munkája leltet. 1796-ban Mnych János restaurálja a szoborművet 509 forintért. Ekkor kerülnek a felhőtámaszok az oszloptörzs köré, és az oszloplábat is körbe leta­karva vascsapokkal erősítik meg. Erre a munkára a vascsap által széjjelhajtott oszlopláb elrepedése miatt kényszerülnek. Ennek a szobrásznak a mun­kája lehet egy-két tönkrement szobor másolata is. 1811-ben Walch Mihály a szobor építészeti részét javítja. 1847-ben ismét restaurálják a szobormű­vet, melynek mestere Teffer nevű kőfaragó lehe­tett. 1885-ben Lapiez Antal szobrász restaurálja, majd 1911-ben és 1952-ben is restaurálják. Az 1974. évi restauráláskor a szobornál statikai prob­léma nem merül fel, ezt az oszlop kitámasztásával és teljes körbefogásával már korábban megoldot­ták. A két szinten elhelyezett szobrok, különösen a főnézetben levő gróf és grófné szobrai voltak rossz állapotban. A szobrokon nagyon sok a tiplizé­ses kiegészítés, amelyek helyenként le is estek. A jól készített és használható kiegészítéseket, melyek a korábbi helyreállításkor készültek, felragasztot­tuk. A szobrok hiányzó részleteit, kezeket, drapé­ria-részleteket újra mintáztuk, és pontos illeszke­dési felülettel helyükre felragasztottuk. Az apróbb hiányokat stukkóval egészítettük ki. A vasból készült dicsfényt, keresztet, jogart és galambot, amely már valószínűleg másolat, óarany színű festékkel festettük be. Az állványzatot a felület­kezelés után az alapépítményig lebontottuk. Az alapépítmény és rajta a szobrok restaurálására és konzerválására 1975-ben került sor (496. kép). BALATONSZEMES, r.k. templom: pastoforium A szentély északi falában — valószínű másod­lagos elhelyezésben reneszánsz pastoforium van, melyet 1517-ben Gergellaki Buzlai Miklós kir. főajtónálló faragtatott. Másodlagos elhelyezését igazolja a középkori szentély padlószintjéhez mért szokatlan magassága és a pastoforiumot körülvevő egységes téglafalazat, melyen a hiányzó párkány, az oszlopok és a nyílás hiányainak befalazásai nem látszanak. A pastoforium tehát a barokk pad­lószinthez igazodik, s barokk falazatban van. Első részéből a párkány teljesen, a róla induló búza­kalász díszítésű pilléreknek pedig a fele hiányzott. A pilléreket átfogó párkány tagozatai is teljesen hiányoztak, de formájukat a lenyomat alapján sikerült megállapítanunk. A középső glóriás alak majdnem teljesen lepusztult. A szárnyas cheru­boknak csaknem háromnegyed része hiányzott a korábbi, szakszerűtlen kiegészítésre használt me­szes habarcs letisztítása után. A félköríves timpa­non növénydíszes faragványa is nagyon töredékes volt. A század eleje óta rákent meszes festést és habarcs kiegészítést letisztítottuk. Ahol elég adat állt rendelkezésre, ott a kiegészítést stukkóval 496. kép. Sopron. A Szentháromság-oszlop helyreállítás közben elvégeztük. Az alsó barokk párkányt, mivel az eredetiről semmilyen adat sem maradt fenn, meg­hagytuk. A hiányzó tagozatokat befoglaló formá­ban készítettük el stukkóból. A festésről, amely azonban valószínűleg nem középkori, színképet készítettünk. Í97. kép. Részlet a soproni bencés templom kapuzatából helyreállítás közben

Next

/
Oldalképek
Tartalom