Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Általános jellegű tanulmányok - Barcza Géza: A műemlékvédelem társadalmi bázisa

mákat. Szólt a skanzenek szerepéről, hangsúlyozva az eredeti helyen és környezetben történő megőrzés elsődlegességét. Vázolta a személyi tulajdonban maradó népi épületek fenntartásának anyagi támogatásos rendszerét, és a csak köztulajdonba vétel útján megmenthető épületekkel kapcsolatos terveket, Az országos értekezlet vitája után

47 kitüntetésekre és jutalmazásokra, majd az értekezlet összefoglalására

48 került sor. Ennek során az előadó a centralizált műemlékvédelmi hatósági munka fenntartásának szükségességéről, az ifjúság műemlékvédelmi tevékenységbe történő bevonásáról és a műemléki propagandamunka feladatairól szólt. Az országos értekezlet résztvevői a helyszínen megtekintették Pannonhalma, Lébény, Fertőd, Fertőszéplak, Fertőrákos, Sopron és Nagycenk műemlékeit. A magyar műemlékvédelem centenáriumánali' évében jelent meg ,,A magyar műemlékvédelemért" plakett alapításáról és adományozásáról intézkedő miniszteri utasítás.

49 A plakettet alapító miniszteri utasítás úgy rendelkezik, hogy azt az építésügyi és városfejlesztési miniszter a műemlékvédelmi szakembereken kívül ,,a műemlékvédelem legkiválóbb társadalmi munkásai részére kétévenként, általában a műemléki albizottságok országos értekezlete alkalmával" adományozza. A magyar műemlékvédelem 1972. évi centenáriuma nemcsak a hivatalos műemlékvédelmi szervezetnek, hanem a társadalmi bázisnak is ünnepe volt. Az ünnepi ülésszakon és egyéb rendezvényeken a műemlékvédelem legjobb társadalmi munkásai is részt vettek. Az ünnepi ülésszak rendezvényeiről nem kívánok részletes tájékoztatást adni, mivel azt külön kiadványban is megjelentettük,

50 csupán arra utalok, hogy annak során a műemléki ismeretterjesztés és népszerűsítés különböző formáinak alkalmazásával a műemlékvédelmi tevékenység szerepét, a társadalmi munka hatékonyságát igen nagy mértékben fokozni tudtuk. Az országos értekezlet megrendezési jogáért Eger és Kaposvár városa versengett. Eger végül is azzal mondott le a várossá válása centenáriumát ünneplő Kaposvár javára, hogy megígértük, a VIII. országos értekezletet 1975-ben Egerben rendezzük. Ilyen körülmények után 1973. augusztus 22 — 24-e között tartottuk meg Kaposvárott a Műemléki Albizottságok VII. Országos Ertekezletét. A nyitás reggelén a Magyar Rádió „Szót kérek" rovatában méltatta az országos értekezlet jelentőségét.

51 Az értekezlet megnyitó beszédét követően

52 ,,A műemlékvédelem centenáriumi évének tapasztalatai munkánk továbbfejlesztésében" címmel hangzott el az első előadás.

53 „A centenáriumi év a magyar műemlékügy legteljesebb sikerét hozta és maximálisan beváltotta célkitűzéseinket . . . , a Budapesten és Székesfehérvárott megtartott ünnepi ülésszak nagyobb súlyt kapott, a közvélemény figyelmét maradéktalanul a magyar műemlókügy felé irányította" — állapította meg az előadó. Majd méltatta a különböző rendezvényeket — ünnepi ülésszak, centenáriumi bélyeg kiadása, ünnepi bélyegzés, ifjúsági műemlékpályázat, műemléki amatőrfilm pályázat, mííemléki fotopályázat, építészettörténeti pályázat, műemléki filmek, a sajtó, tv, rádió műemléki ismeretterjesztő munkája, a MAB-ok ünnepi rendezvényei, kiállítások, előadások stb. —, és ezeket a műemléki ismeretterjesztés, népszerűsítés és propagandatevékenység jövőbeni kívánatos módjaként értékelte. Ezt követően az előadó tájékoztatást adott az I COM OS hazánkban megrendezett III. Kongreszszusáról és Kollokviumáról, mely ,,A modern építészet történeti együttesekben és műemlékekben" témát vitatta meg.

54 A következő előadás ,,A műemlékvédelem jogi szabályozása, a társadalmi szervek szerepe az államigazgatási munka támogatásában" címmel hangzott el.

55 Az előadó ismertetést adott a MAB országos értekezleteiről, megvitatott témáikról, értékelte összetétel szempontjából jellegüket. „Anélkül, hogy változtatni kívánnánk értekezletünk elnevezésén, a továbbiakban is számítunk a műemlékvédelemmel kapcsolatban álló szervek részvételére, s nem kívánjuk leszűkíteni értekezleteink témáját sem, hanem általában eligazítást kívánunk adni a magyar műemlékvédelem időszerű kérdéseiről, s ezen belül elsődlegesen a műemlékvédelem társadalmi bázisának feladatairól." Ezt követően az előadó elemezte a műemléki és az építésügyi hatósági jogkör gyakorlását és műemlékvédelmi összefüggéseiket, a tanácsi bizottságok szerepét, a szervezésükre vonatkozó irányelveket, a műemléki albizottságok működési formáit és feltételeit, az egyes jól működő albizottságok követésre méltó példáját. Ezek közül is kiemelte a Hajdú-Bihar és Somogy megyei MAB-okat, amelyek értékes kiadványaikkal a népszerű ismeretterjesztésben is példát mutatnak.

56 Az előadó befejezésül hangsúlyozta: „Szükség van olyan hivatalos partnerekre és társadalmi aktívákra, akik értői és rajongói a műemlékeknek, és hozzáértésüket, lelkesedésüket másoknak is át tudják adni. Meg tudják győzni a műemlékek tulajdonosait, kezelőit, esetenként egy-egy település lakosait, akik néha még a műemlékekben csak egy kiöregedett, rendeltetésének nem megfelelő építményt látnak, és pusztulásukat közönyösen vagy tétlenül szemlélik, vagy éppen elősegítik s nevelőmunkával őket a terület értékeinek őrzőivé formálhatják át." „A temető és a temetőkben levő művészeti emlékek védelme" című előadást nagy érdeklődéssel fogadták a résztvevők.

57 Az előadó a téma perifériális jellegét és a feladat nagyságát elemezve megállapította, hogy „az országos felmérést egy intézmény sem vállalhatja, erre valóban a Hazafias Népfront segítségét"

58 s a szakintézmények és a társadalom összefogását kell biztosítani.