Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Győr-Sopron megye műemlékeivel foglalkozó tanulmányok - Örsi Károly: Győr-Sopron megyei történeti kertek és az első, történeti kertekkel foglalkozó nemzetközi kollokvium

381. kép. A nagycenki barokk kert terve. Tervező: Caspar Kollmann (1750 körül) Fertőd tüneményes kertje Esterházy Miklós herceg halálával hanyatlásnak indult. 1824-ben már így írnak róla ,, . . . a kertek el vannak hagyatva, a pázsit gyepen . . . földi alma (burgonya) terem. De ama drága Bagatell, mesterséges naptemploma, remete ház, ékes Diana, Fortuna, Venus templomai is s'at oda vannak a Szt. Miklós mellett lévő mulatókertben." Annak ellenére, hogy a kert jelentősen sérült, megvan a lehetőség arra, hogy a kastély épületeivel együtt, azokhoz hasonlóan a parkot is rekonstruáljuk. Ez a magyar kertvédelem legsürgősebb feladata. Nincs még egy hely az országban, ahol az épület és a kert ilyen szervesen egybe tartozna, ahol ilyen barokk alkotást magyarországi példán bemutathatnánk. Mindazért, ami pótolhatatlanul elveszett, a kertben nagyszerű kárpótlást lehetne nyújtani. Itt, ahol nagy az idegenforgalom és a kastély nemzetközi zenei rendezvények állandó színhelye, a rekonstrukció még kamatoztatható is és feltétlenül indokolt. Ki kell dolgozni a rekonstrukció programját, meg kell állítani elsősorban a kőszobrászati értékek pusztulását. Szükséges ezt a munkát mielőbb elkezdeni, mert megvalósítása még ideális esetben is éveket vesz igénybe. Első ütemben a nagy parterre-1 kell eredeti formájában helyreállítani. A jelenlegi cour d'honneur-ben levő kert ad ugyan némi ízelítőt a barokk kerti motívumokból, de téves képzeteket ébreszt, hiszen e zárt kis udvaron nem volt növény. A kastély másik oldalán viszont hatalmas, az egész tájat Szentmiklóstól Széplakig átfogó, a kastélyhoz szervezetten hozzátartozó kert volt, amely több kilométeres méreteivel híven tükrözte a tulajdonos hatalmát és a barokk művészet szellemét (309.. 370. kép). Hédervár kastélyát a Szigetközben középkori várból alakították ki. Kertjét a XVIII. századi francia forradalom után Angliában tanult Petri Bernhard, a nagy kertépítő tervezte, aki jól ismerte az „angolkert" építésének szabályait. Négy évet töltött Angliában, hogy az új kertépítő stílust és a hozzá szükséges vízépítési ismereteket megtanulja. Ráró, majd Vedrőd kertje után Hédervár (gróf Viczai-kastély) kertjét 1790 körül létesíti, tehát a korai angolkert alkotások közé sorolható. A ter19 Magyar Műemlékvédelem 289