Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Győr-Sopron megye műemlékeivel foglalkozó tanulmányok - Örsi Károly: Győr-Sopron megyei történeti kertek és az első, történeti kertekkel foglalkozó nemzetközi kollokvium

375. kép. A dénesfai kert festői részlete a tóval talált képe kétségtelenül a kastélyról készült korabeli (1730 körüli) festmény, részletesen bemutatja a kertet is. A hazai viszonyokhoz képest nagyszabású kastélyt ábrázol, és nem vadászlakot. Megvolt az emeletes főépület, és tőle jobbra-balra két oldalszárny, amelyek félkörösen kerítésben 376. kép. A dénesfai történeti kert kőoroszlánjai a parterre szélén, a főhomlokzat előtt folytatódtak, és a ma is meglevő cour d'honneur-t zárják közre. Ezeket az épületeket építteti egybe Esterházy Miklós és új traktust emeltet. Egyúttal új homlokzatot is kialakít a régi kastélyhomlokzat elé, a barokk helyett rokokó stílusban úgy, hogy a belső kis udvarokon a régi lépcsőház, továbbá a homlokzat egy része is megmaradt. Még érdekesebb, hogy a nagy parterre, a ma is meglevő, behatároló formában szintén megvolt. Szélein lugas határolta (íves felső záródással), amelyet díszesebb fakapuk tettek mozgalmassá. A kastély közepébe összefutó három nagy allé szintén látható már. A parterre sík, csak néhány oszlop formájú örökzöld, hat kicsi és két nagy szökőkút, valamint több kőváza díszítette. A parterre-től jobbra kertészetet létesítettek üvegházzal, amely a festményen jól felismerhető. A cour d'honneur lábazatos, magas, fakerítéssel és nagy fakapuval zárt; területe üres és sík. A leglényegesebb azonban, hogy a kastélyegyüttest e kiépített barokk együttesből — és nem a vadászlak helyébe — formálta divatosabbá Esterházy Miklós. így érthető, hogy ,,fényes Miklós" viszonylag rövid idő alatt alakíthatta ki a nagyszerű új kastélyt. A 200 öl (380 m) hosszú nagyparterre-t egynyári virágok gazdagon díszítették. A sarokpontokon 20 nagy vázát, 32, hozzávetőleg életnagyságú egy-