Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Sopron műemlékeivel foglalkozó tanulmányok - Gömöri János – Gergelyffy András – Muszik Lászlóné – Markl Károly: Oltárjavadalmas ház feltárása és helyreállítása Sopron külvárosában

esetleg arra következtethetünk, hogy Scarbantia városfalainak felépítése után, a IV. század vége felé, ezt az akkor is külvárosnak számíté) területet már nem lakták. Volt lakói védelmet keresve a városfalak mögé húzódtak. Az Ikva-patak melletti jó fekvésű ház, fontos utak kereszteződésénél (a mai Sas tér közelében) állt. Mellette vezetett el a várost az amfiteátrummal összekötő forgalmas út is. Epületünk azon házak, villák sorába tartozott, amelyeket gazdag magánosok a város szélén, a patak mellett építettek fel. Hasonló épületmaradványokat korábban a jRejpál-ház pincéiben és az Árpád-utcában is találtak. AZ UTCAr SZÁRNY KUTATÁSA /. árok (194. kép). 70 cm széles, 500 cm hosszú árkunkkal 180 cm-ig mélyítettük. Az 1. rétegben legújabb kori leletek, műanyagok is előkerültek, a 2., 3. rétegben XVIII —XIX. századi cserepek hevertek. A 4. és 5. réteg között nagy számmal kerültek elő zöldmázas kályhacsempe-töredékek és mázatlan (vörös cserép), szögletes, tál alakú, 11,5 cm magas kályhaszemek, általában graffitozott belső felülettel. A közöttük található tányérés fazéktöredékek belül mázas, XVII —XVIII. századi típusúak. 184. kép. Az I. és II. római fal csatlakozása az elfalazott ajtónyílással ISó. kép. Az I, fal a pince ajtaja alatt Az 5. réteg egy választóvonal, amely a helyiség egyik átépítésével lehet kapcsolatban. Felette XVIII. századi leletek találhatók. A 7. rétegben és az alatt tipikus XV. századi cserepek (196. kép, 5 — 12), sőt, esetenként korábbi típusúak, és római cserép (196. kép, 13) is előkerült. A 8. rétegben, amelv egy építkezéssel kapcsolatos malteros gödör, XVII. századi mázas fazékdarabokra bukkantunk. A fentiek alapján világossá vált, hogy ezt az utcai épületrészt a XVII. században építették, a XVIII. században javításokat végezhettek rajta. Korábban a XV. századi épület (a pince feletti rész) előtt itt kert terült el. A 3. árokban — 110 cm mélységben — egy kőből agyagba rakott vízelvezető csatorna részlete került elő, amely a ház előtt elvezető tit széleit jelöli. Egyben a ház előtti kert határait is mutatja. 110 cm mélységben négyszögletes, szürke, tál alakú kályhaszemek töredékeit találtuk. Közvetlenül a csatorna mellett, a sárga agyagban enyhén bordázott, vörös, soványított XIV —XV. századi fazék darabjai ós hasonló jellegű vékony falú pohár peremtöredékei feküdtek. A leletek tehát mind a XV. századra utalnak. A csatorna alja 125 cm mélységben van (197 — 198. kép). A szelvényben több cölöplyukat is feltártunk. Ezek valószínűleg a korábbi építkezéssel kapcsolatos állványzatok gödrei. Az 1. és 2. szelvényünkben Árpád-kori leletek nem kerültek elő. A 2. árkot a pince fölötti helyiségben ástuk, a boltozat feletti feltöltés vizs-