Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Tanulmányok - Détshy Mihály: A sárospataki vár helyreállítási munkái 1963-1972-ben

végfal, nyugatról pedig a kastélyszárny mai végfala alatti pincefal zárta le, amelyen befalazott 5 m széles, félköríves nyílás körvonala látszott. A befalazás mögött a ma is fennálló szárnyrész alatt a feltárttal azonos szélességű, dongaboltozatos pince húzódik, amelyet ugyancsak 5 m széles nyílású hevederív egy 9,65 m és egy 4,55 m hosszú szakaszra tagol. A feltárt pincerész keleti végfalában az árok felől hornyolt profilú, szegmensíves lezárású kőkeretes pinceajtó nyílik, amilyent a keleti szárny alatti pincénél is feltártak. Az ajtótól balra a torony, illetve a déli várfal mellett 2,25 m széles, átlag 1,20 m mély, trapéz alaprajzú fülke ugrik be a pince terébe, attól fallal elválasztva. Ebből és a pince teréből is annak járószintjénél 50 cm-rel mélyebb, a torony melletti árokéval megegyező szintről egy-egy lőrés nyílik a — hozzáépített szárnynál és pincéjénél korábbi déli várfalban, a torony nyugati oldala melletti bástyaudvarrészbe. A pince északi oldalán a fal és a boltozat csonkján az udvar felé nyíló szellőzőablak rézsűs könyöklőjét és kávamaradványait tárták fel. Hasonló szellőző nyílik jelenleg a csatlakozó), megmaradt pinceszakaszból az 1840-es években eléje épült folyosótraktusba. 276. kép. Sárospatak, várkastély. A Vörös-torony udvari oldalán feltárt árok a híddal, háttérben a Lórántffy szárny alatti pince bejárata és a pince fölötti terasz A pincét a XVIII. sz. eleji leltárak a „kertészek pincéjének" nevezik, amelyben kerti szerszámokoti kívül zöldséget, káposztát tároltak.

20 A pince feltárásával tisztázódott a Lórántffy-szárny és az udvar kcrábbi kiterjedése és alakja. A helyreállítás során visszaállították a beszakított terméskő-boltozatot, majd a lefedett teret a hevederív befalazott nyílásának kibontásával ismét egybenyitották a csatlakozó pincerésszel. A boltozat feltöltésén a kastélyszárny földszintjével megegyező járószintű, nagy műkőlapokkal burkolt teraszt alakítottak ki, a körítőfalakat pedig kis mellvédmagasságig felfalazták. A pince régi bejáratára a hiányzó szárkő pótlása után vasrács ajtó került. A későbbiekben megszűnik a kastélyszárny lépcsőházából utóbb tört lejárat, és az árokba levezető lépcsőről az eredeti bejáraton át látogathatja a közönség az itt kialakítandó kőtárat. A pince és terasz helyreállítása H. Vladár Ágnes tervei alapján készült (276. kép). A várkastélyon jelenleg folyó legjelentősebb munka az északi és nyugati szárny előtt egykor húzódó, és az 1820-as években betemetett árok kiásása és visszaállítása.

27 A várkastélyt, a „belső várat" építésekor Perényi Péter a környező „belső várostól" vagy „külső vártól" e két oldalán árokkal választatta el. Az árok betemetése lényegesen megváltoztatta az eredetileg háromszintes épület megjelenését, tömeghatását. 1970 -71 telén az északi szárny pincéjében észlelt erős vízfeltörés okának felderítése tette szükségessé a homlokfalak mellett kutatóárok ásását. Miután megállapítható volt, hogy egy nyomócső törése mellett a talaj vízfelszívódás is oka a vízbetörésnek, egyben a földszinti falak erős nedvesedésének, a falak kiszárítása érdekében is kívánatosnak látszott az egykori árok visszaállítása eredeti szélességében és mélységében. A földkitermelés eddig az északi oldalon haladt annyira előre, hogy az épület betemetett alsó homlokzatrésze csaknem teljes egészében ismét láthatóvá vált a mintegy 8 m-es, de még nem teljes eredeti szélességében, helyenként a sziklafenékig feltárt árokban. A terméskőfelületen — sajnos, teljesen lelazulva - a régi homlokzatvakolat maradványai is több foltban megvoltak, az ENy-i sarokbástya külső szegletén pedig karcolt kettős körvonalakkal készült festett sarok-kváderek, armírozás csekély töredékei is mutatkoztak. A két sarokbástya közötti északi homlokzatszakasz mintegy 60%-ban volt ép, 40%-a kifagyásoktól, kiomlásoktól és a XIX. sz.-i lábazat sávján ki véséstől rongált volt. Az egykori lábazat mögött négy befalazott lőrést tártak fel, a középtengelyben nyílott ötödik lőrést a XIX. sz.-ban itt kialakított terasz kijárati ajtajának bontásakor megsemmisítették; ennek helyét tégla keretezésű fülkével jelöltük. A lőrések az északi szárny két egymás feletti pinceszintje közül a felsőből nyíltak, jelenleg, az ennek megszüntetése után kialakított mai földszint alján helyezkednek el. Belső fülkéjük a fal vékonyítása következtében megsemmisült. A sarokbástyák oldalhomlok-