Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Tanulmányok - Várnai Dezső: Az esztergomi királyi palota építési szakaszai

kövek javarészt a pincébe és az alagsori helyi­ségekbe kerültek. A várkapu és a zárt udvarok bemutatását egy 1820 körül készült fa makett segítette elő. Kisebb mérvű falkutatás a bazilikától északra is történt, falkonzerválásokkal. Itt azonban csak egy őr­lakóház és várkút biztosítása történt 1938-ig. 1954-ben a Magyar Tudományos Akadémia Építészettörténeti Főbizottsága Építészettörténeti és Elméleti Közlemények 3. számában (49 — 76. 1.) ,,Az esztergomi vár kőfaragó jelei" címmel a várpalota építési kronológiájának megállapítá­sára is tettem kísérletet, amelyben — 74 db kő­faragójel alapján három építési periódust álla­pítottam meg. Ma már, amikor 173 db román kori jel ismeretes, csupán annyiban kell megálla­pításomat módosítanom, hogy az első és a har­madik periódus 2- 2 szakaszban készült. Az itt dolgozó kőfaragók az első két építési szakaszban Lombardia Isztria Dalmácia vonalon bizánci iskolázottságú magyar, az utolsó három szakasz­ban pedig főleg dél-francia (Provence) és normann iskolázottságú francia kőfaragók dolgozhattak, a magyar mesterek és társaik csak az alépítmé­nyeknél és esetleg az utolsó boltozati szakaszban segédkezhettek. Az 1180-tól 85-ig, III. Béla első felesége, Chátil­lon Anna Antiochiában működő francia mesterei­nek tanítványai lehettek az irányítók, főleg az alépítményeknél, mikor a görög magyar unió székvárosává kívánták fejleszteni a nemrég millen­niumát ünneplő Esztergomot. (A háromszöges szerkesztés, 65 66. kép). 2 1185-től 87-ig, Imre trónörökös idején, már a dalmát francia kőfaragóiké a vezető szerep (penta­gram szerkesztési arányháló, 67 68. kép). 1187 és 96 között a királyi várkápolnát kez­dik a francia és magyar kőfaragók építeni, és be­fejezik a palota építését, az ifjú király nevelőjé­nek, perugiai Bernátnak, később spalatói (Split) érseknek, illetve Imre feleségének, aragoniai Kons­tanciának befolyására (69 70. kép). 1185-től 87-ig a várkápolna építése a padlóvo­nalig haladt előre (71 — 72. kép). 64. kép. Lux Géza helyreállítási rajza (távlati kép a kápolnáról, nézet Ë felé) 1934-bői

Next

/
Oldalképek
Tartalom