Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Tanulmányok - Szanyi József: Műemlékvédelem a budai várnegyedben

45. kép. Modell-foto őrizzük meg. Értelmezés szerint ezek a következők : ad aj a tér, tömeg, de a részletképzések hiteles bemutatása, ad b) a forma, a formatisztaság, arány, szín, anyagszerűség (az anyagok és szerkezetek belső összefüggéséből fakadó szépség és esztétikum érvényesülése), ad c) az eredeti dokumentumértéknek mint a múlt társadalmi valóságát tükröző anyagi realitásának hiteles megőrzése. A történeti objektumok: termelő munka eredményei, tehát kulturális értéket képviselő népgazdasági vagyont képviselnek, mint építmények, nagyrészt hasznosíthatók (tehát gyakran használati értékük van), — az idegenforgalomban fontos vonzóerői jelentenek, kifejezik egy város történeti arculatát, esztétikai élményt nyújtanak a városképben (és belső térben), hagyománytiszteletet ébresztenek (nemzeti öntudattal töltenek el). Az építészettörténeti alkotásoknak tehát tudatformáló és esztétikai nevelő hatásuk van, részét képezik a kulturális forradalmunknak. Az új beépítések A budai Vár új épületeinek kérdése az építészeti egységet és a harmóniát érinti, e történeti városrésznek idők által formált harmonikus egysége van. A budai várnegyed térbeli rendje hét évszázad változó történelmét tükrözi. Az idő tehát mindent átsző, átfog, és a fejlődés szempontjából fontos szerepe van. Ezen a területen az épületek nagyon változatosak, és mégis teljes harmóniát és építészeti egységet tükröznek, és egyben történeti és művészi értéket képviselnek. Tehát az idekerülő új épületnél is lényeges, hogy tömegével illeszkedő legyen, és alkalmazkodjék a környezet építészeti rendjéhez, architektonikus formálás tekintetében pedig — bár legyen korszerű és mai, de ritmusával, arányával és léptékével feltétlenül harmonizáljon a környezettel (pl. a magastetős tömegképzés szinte elengedhet et len követelmény