Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Tanulmányok - Szanyi József: Műemlékvédelem a budai várnegyedben

31. kép. A Mária-Magdolna-torony belső képe viszont csak a jelenkor építőtechnikájának tökéletes ismeretében és megfelelő szintű alkalmazásával lehet tiszteletben tartani. A budai várnegyed építészeti alkotásainak új funkciós változásáról és felhasználásáról koronként és épületfajtánként néhány jó példa említhető meg, amelyek esetében a belső tér mint tartalmi és eszmei vonatkozású történeti érték hosszú időn keresztül is megőrizhette eredetiségét. A budai várnegyed területén a lakóház a leggyakrabban előforduló épületfajta. A felhasználás legnagyobb problémája a boltozatos terek érvényesülésének megtartása volt, A mai igények már túlhaladták az egykori épületfunkciót, pl. fürdőszoba, fűtés, világítás stb. tekintetében. A Fővárosi Tanács VB rendelete szellemében arra törekedtünk, hogy korszerű és értékes lakásokat alakítsunk ki. Már kevésbé sikerült gondot fordítanunk arra, hogy olyanok lakhassanak benne, akik megbecsülik a műemléki értékeket. Ennek a bonyolult kérdésnek a jelenlegi lakásviszonyok mellett még nem lehetett kielégítő megoldást találni. Az 1962 után történt korszerűsítéseknél felszámoltuk az egysejtű bérleményeket, és minden lakást megfelelő komfortfokozattal láttunk el, így a terület korszerűsítése érdekében nagyon sok plusz lakást kellett biztosítani. A tömbrekonstrukcióval pedig sok helyütt értéktelen udvari szárnyakat szanáltak, hogy ezzel az udvari lakások jobb benapozását és átszellőzését is biztosítani 32. kép. Országház utca 9. Bartók-archívum