Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Tanulmányok - Borsos Béla: A magyar műemlékvédelem hivatala és gyűjteményei az 1881. évi törvény megjelenésétől Henszlmann haláláig (1888)

Közoktatásügyi Minisztériumnak a tárgyalt időszakra vonatkozó iratanyaga az Országos Levéltár 1056-os égése alkalmával teljes egészében megsemmisült. így tehát az eseményeknek az Országos Műemléki Felügyelőség irattára alapján történő vizsgálata sok esetben nem adhat teljes képet arról, ami történt, az irattári anyag alapján sokszor a tényeknek csak egy aspektusát ismerhetjük meg. 18 OMF LT 32/1883. „Méltóságos Gróf úr ! Dr. Forster Gyula kebelbéli ministeri tanácsost a műemlékek országos bizottságának beltagjává kinevezvén egyszersmind az 1872. april 4-én 5371 sz. a. kiadott szervezeti szabályzat értelmében megbíztam, hogy Dr. Hegedűs C. Lajos kebelbéli ministeri tanácsos egészségének helyreálltáig az üléseken, mint a kormány képviselője vegyen részt. Miről is Méltóságodat szíves tudomás és további hivatalos eljárás végett ezennel van szerencsém értesíteni. Fogadja Méltóságod kiválé) tiszteletem nyilvánítását." 19 1846-ban született Esztergomban. Jogi tanulmányait a péesi egyetemen fejezte be 1869-ben. 1872-ben szerzett ügyvédi oklevelet. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz került, ahol előbb mint fogalmazó, majd miniszteri tanácsos dolgozott. Később 1887-ben a bizottság másodelnöke lett. 1891-től a Magyar Tudományos Akadémia archaeológiai bizottságának tagja. Fő művei: Magyarország műemlékei, (szerk.) I—IV. k. Bp. 1905 — 15. A műemlékek védelme a magyar és külföldi törvényhozásban. 1906. Rákóczinak és bujdosótársainak síremlékei. Bp. 1913. Schulek Frigyes b. tag emlékezete stb. Bp. 1925. 20 OMF LT 42/1883. „Hegedűs Lajos Candid haláláról szóló gyászjelentés megküldetik." 1883. 6. 13-án du. 2

ft-kor 52 éves korában balt meg. Nőtlen volt. Egyetlen nővére volt csak közvetlen hozzátartozója. 21 OMF LT 53/1883. Az 1883. 8. 16-iki rendes ülés jegyzőkönyve. 22 OMF LT 57/1886. A kiküldöttek le is utaztak, s koszorújukat elhelyezték a koporsón. Érdekes kuriózumként a levéltárban megmaradt az utazásukról leadott számla, amely alighanem a műemléki felügyelőség első „kiküldetési rendelvénye," s mint ilyen falán megérdemli a közlést: OMF LT 58/1886. „A műemlékek országos bizottsága 1886. évi december 3-án tartott ülésének határozata folytán néhai Ipolyi Arnold nagyváradi püspök temetésére Geduly Ferencz titkárral együtt lett hivatalos kiküldetés alkalmából felmerült és sajátomból fedezett úti költségek jegyzéke „1. December 8-án bérkocsi díjam lakásomból az indóházig 1 fl. 50 k. 2. ,, Geduly Ferencz bérkocsi díja 1 fl. 50 k. 3. „ Vasúti jegyem Nagy Váradig 11-ik helyen I I fl. 90 k. 4. ,, Geduly Ferencz vasúti jegye ,, 11 fl. 90 k. 5. December 10-én vasúti jegyem vissza Budapestre 11 fl. 90 k. 6. ,, Geduly Ferencz vasúti jegye Budapestre 11 fl. 90 k. 7. ,, bérkocsi díjam a pesti indóháztól lakásomig 1 fl. 50 k. 8. „ Geduly Ferencz bérkocsi díja lakásáig 1 fl. 50 k. 9. Három napra napi díjam p. 5 fl. 15 fl. 10. Geduly Ferencz napi díja három napra p. 5 fl. 15 fl. 11. Babérkoszorú Ipolyi püspök koporsójára 25 fl. Összesen: 108 fl. 60 k. Kelt Duda pest en 1886 évi December 15-ón Henszlmann I mre bizottsági előadó Láttam: Grf. Zichy Jenő s. k. elnök" Érdekes apróság még, hogy a minisztériumban a revízió során a 15 —15 forint napidíjakat törölték, a többit „kivételesen" megtérítették. Indokolását ennek az eljárásnak nem találtam. OMF LT 12/1887. 23 OMF LT 42/1887. 24 OMF LT 64/1888. Az 1888. 9. 21-én tartot t rendes ülés jegyzőkönyvében. 25 OMF LT 73/1881. „Méltóságos Gróf és Elnök Úr ! Indíttatva érzem magamat gróf Khuen Antal építészt, ki külföldön több rendbeli restaurationális munkáknál tettleg működött a műemlékeknek Méltóságod bölcs vezetési

1 alatt álló országos bizottsága tagjává és egyúttal ezen bizottság másodépítészévé kinevezni." 26 OMF LT 71/1883. Az 1883. 11. 21-ón tartott rendes ülés jegyzőkönyvéből: „V. és közokt. m. k. Minister a pankotai apátsági templom romjai iránt kívánt véleményes fölterjesztéséi megsürgeti a romok megvizsgálásával s illetőleg felvételével gr. Khuen másodépítész lévén megbízva és eddig jelentésót nem adván be, a bizottság e tekintetben nem nyilatkozhatik. Fz úttal szé)bahozat ván, hogy a másodépítész még több más kiküldetéséről sem tett jelentést; azok beterjesztése sürgetőleg kívánandó mi végett a jegyzőkönyv ezen pontja vele közlendő." 27 OMF LT 71/1885. " 28 OMF LT 64/1882. 29 Dulánszky Nándor 1829-ben született Esztergomban. Pozsonyban és Nagyszombatban végzett tanulmányai után a bécsi Pázmáneum növendéke lett. Pesti teológiai tanári működése (1862 — 1872) után esztergomi kanonok (1873), majd székesfehérvári püspök lett (1875). Tnnen került 1 877-ben a pécsi püspöki székbe. Irodalmi működésének zömét latin nvelvű dogmatikai munkái teszik. Meghalt 1896-ban. 30 OMF LT 80/1888. 12. 27. Szendrey János régész és történész. Miskolcon született 1857-ben. Elsősorban a hadtörténet, viselettörténet, fegyvertan iránt érdeklődött. A Nemzeti Méizeum régiségtárából a Honvédelmi Minisztériumba került, 1 890-ben a Hadtörténeti Múzeum szervezésével bízták meg. 1896-ban a millennium fegyverkiállítását rendezte és nagyszerű katalógusát írta. 1903-ban az Akadémia levelező tagjává választotta. Jelentős művei még: A magyar viselet történeti fejlődése. Bp. 1905 és Miskolcz város története IV. k. 191 1. 31 OMF LT Budavári főegyház 33/1882. 8. 15., OMF LT Budavári főegyház 39/1882. Bogisich Mihály született 1839-ben Pesten. Tanulmányait Pesten, Esztergomban és Bécsben végezte. Egyházzenei tanulmányai jelentősek. Az Akadémia levelező tagjéivá választotta. 1896-ban címzetes püspök lett, 32 OMF LT Budavári főegyház. 57/1884. 12. 19. Pártos Gyula személyében tehát ismét jelentős építész került a megüresedett helyre. 1845-ben született Apatinban. Skalnitzky irodájában kezdte a munkát, majd a budapesti és berlini építészeti akadémiákon folytatott tanulmányai után 1870-ben nyitott építési irodát. Lechner Ödönnel társulva olyan nagy építkezésekben vett részt, mint a szegedi városháza, a szombathelyi és a kecskeméti laktanya, a kassai leányiskola, mindenekelőtt pedig a budapesti Iparművészeti Múzeum. Lechner sikerei és hatalmas egyénisége mind ez ideig kissé talán érdemtelenül is háttérbe szorítják. 33 19.834/1885. 6. 29. Vallás- és Közokt, min. 34 OMF LT 42/1885. 35 OMF LT 21/1885. 36 OMF LT 26/1885. Bunyitay Vineze 1837-ben született Sátoralja-Újhelyen. 1860-ban szentelték pappá. 1880-tól volt a püspöki könyvtár vezetője. 1884-ben az Akadémia levelező tagjává választották. Egyháztörténettel és egyházi műemlékek kutatásával foglalkozott, Főbb művei: Ismeretlen apátságok. Esztergom 1880. Az egyedi apátság története. Nagyvárad 1880. A várafii püspökség története. 3 k. Nagyvárad 1883 — 84. 37 OMF LT 45/1887., 36 779/1887.11. 17. Vallás- és Közoktatásügyi Ministerium sz. 38 Dr. Demkó Kálmán lőcsei reáliskolai tanár született 1852-ben Görömbölyön. A lőcsei levéltár gazdag anyagát (1319 —1780-ig terjedő időből) dolgozta fel. 1883-ban alapította meg a Szepesvármegyei Történelmi Társulatot.