Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Tanulmányok - Borsos Béla: A magyar műemlékvédelem hivatala és gyűjteményei az 1881. évi törvény megjelenésétől Henszlmann haláláig (1888)

ködésüket közel húsz éven át irányították: „Át­térve a bizottság működésének vázolatára meg­jegyzendő, hogy a bizottság valahányszor vala­mely műemlék restauratiójára avagy annak fenn­tartására vonatkozólag a n. m. minister úr elé terjesztendő szakvéleményt kellett adni, tanácsko­zásainkban mindenha arra volt tekintettel, bír e a szóban forgó emlék hazai műtörténelmünk szem­pontjából fontossággal s ha igen, ne veszítse ere­deti bélyegét indokolatlan restauratié)k által, melyek olykor egyértelműek az újjáépítkezéssel". Talán nem mindenkor érvényesültek ezek az elvek a maguk tisztaságában, a jószándék azon­ban megvolt ! Az év elején úgy látszott, hogy Geduly megy el elsőnek. Hosszas betegszabadságot engedélyeznek neki. Vidékre küldik erősödni. A pihenés költsé­geihez a miniszter is hozzájárul. 92 Vissza is nyeri egészségét, és még hosszú éveken át szorgoskodik a bizottság adminisztrációjának vezetése körül. Henszlmannt azonban az év elején súlyos csa­pás éri, amely a lelki erejét és életkedvét semmisíti meg. Ezt többé nem is heveri ki. Szinnyei így tudó­sít utolsó napjairól. 93 „Nejének elvesztése, aki az arany lakodalom előtt fél évvel (1888. febr. 14.) megholt, oly annyira megrendítette az addig még mindig erős férfiú idegeit, hogy azóta nem volt többé egészséges pillanata. Utolsó időben egy át h ülés következtében tüdőgyulladást kapott, de csaknem az utolsó pillanatig megtartotta eszméle­tét, Halála napjának délutánján 1888. dec. 5-én azt kérdezte: Hány az óra? „Négy" volt a felelet, mire megjegyezte, hogy négy óra múlva ő már nem lesz többé az élők közt és elbúcsúzva szeretteitől nyolc órakor minden halálküzdelem nélkül meg­szűnt élni. Nagy áldozattal gyűjtött műkincseit szülővárosának, a felsőmagyarországi múzeum­nak hagyta." Halálával lezárult a magyarországi műemlékvédelem hőskora. Borsos Béla JEGYZETEK 1 Dr. Borsos Béla: A „Magyarországi műemlékek ideiglenes bizottságának" működése és a gyűjtemények kialakulásának kezdete. 60 1. (a továbbiakban: ,,I. köz­lemény"). 2 Országos Műemléki Felügyelőség Levéltára 30/1882. (a továbbiakban: „OMF LT"). 3 OMF LT 30/1882. Henszlmann megtartotta évi 1800 Ft fizetését, Geduly pedig évi 1 200 Ft-ot és 300 Ft lakbérmegtérítést kapott, Henszlmann lakása a bizottság hivatalos bérleményében a hivatali szobákhoz csatla­kozóan volt, ez a későbbi Vas utcai iroda esetében is megmaradt. A véglegesített tisztviselők letették az esküt. Talán nem érdektelen Geduly eskümintája, amelynek szövege az iratok között maradt: „Én Geduly Ferencz esküszöm az egy élő Istenre, hogy a műemlékek országos bizottsága titkárául kinevez­tetvén ő császári és apostoli királyi Felsége és az ország alkotmánya iránt hű és engedelmes leszek, hogy a nagy­méltóságéi Ministerium a műemlékek országos bizottsá­gának elnöke és előadója által adott és adandó utasításo­kat pontosan megtartom és felügyelendek arra, hogy a reám bízott tárgyak rendben tartassanak, híven megőriz­tessenek, ós azokból mi sem idegeníttessék el, valamint, hogy minden igyekezetemet a műemlékek országos bizottsága ügyének előmozdítására irányzandom, Isten engem úgv segéljen." * OMF "LT 30/1882. Mint a miniszterhez intézett köszönő felterjesztés írja: „Végre van szerencsénk Excellentiádat arra is tiszte­letteljesen megkérni, miszerint a már véglegesített műemlékek országos bizottságát az iránt kegyesen felhatalmazni méltóztassék, hogy a bizottság minden év elején — a dotátió keretén belül — azon összegekből, melyeket a jövő év folyamán foganatba veendő müvele­tek végrehajtására fordítani óhajtana N. Méltóságodhoz igénytelen javaslatát tiszteletteljesen fölterjeszthesse." 5 Ausstellung der Landes-Denkmäler-Kommission von Dr. E. Henszlmann. Referent der Landes-Denkmäler­Kommission. Separat-Abdruck aus dem „Pester Lloyd" Nr. 209 n. 214. vom Jahre 1885. 4. 1. „und dies trotz der unzulänglichen Mittel der Denkmäler-Kommission, deren Budget im Laufe der Jahre von 20 000 fl. auf 15 000 fl. herabgemindert wurde. Von dieser geringen Summe gibt das Budget an die Akademie zur Bestreitung ihrer Kosten für archäologische Publikationen jährlich 5000 fl. ab; das Bureau der Kommission, obschon das wohlfeilste seiner Art, nimmt etwa 4500 fl. in Anspruch. Wie viel bleibt nun für "Reisen, Aufnahmen, Grabungen und Restaurationen ?" 6 OMF LT 37/1882. 6. 14. „Indítványba hozatik, hogy Henszlmann Imre előadó részére szabad vasiíti (és gőz­hajózási) jegy kieszközöltessék." OMF LT 48/1882. „Vallás és közokt. minister a bizottságot értesíti, misze­rint a közmunka és közlekedési minister az előadó szá­mára kérelmezett szabad vasúti és gőzhajózási jegy kiszol­gáltatását a szabályrendeletek értelmében nem engedé­lyezheti." 7 Henszlmann: Ausstellung der . . . 1885. 4. 1. 8 OMF LT 9/1883. 9 OMF LT 49/1883. „Henszlmann Imre előadó jelenti, hogy a hivatalos helység bútorzatához tartozó pamlagöt, amely egészen megrongálódván, mi végből azt egészen meg kellett újítani, egyúttal az a czélból általa kifizetett s 53 forintra kitett számlát bemutatja." 10 OMF LT 1883. 5. 31. 11 I. közlemény. 44 1., 46 1. 12 OMF LT 27/1880. 13 OMF LT 27/1880. Részlet a műemléki bizottság Trefort miniszterhez intézett felterjesztéséből: „Nem mulaszthatjuk el a szóban forgó tárgyra vonatkozólag tisztelettel megjegyezni, hogy a magyarországi műemlé­kek id. bizottsága hivatalos állásánál fogva — mint a vallás és közoktatási m. k. ministerium közege, a magán társulatok rovatába — miként az a fenti beadványban történnék — nem sorolható, s az archaeológiai bizottság termének az ülések alkalmával igénybe vett használatá­ért felszámított költség a bizottság dotációját annyival is inkább nem terhelheti, mert a m. tud. akadémia az által, miszerint N. Méltóságod az archaeológiai bizottságnak kiadványaira a hazai míí emlékek fenntartására az országgyűlés által megszavazott dotációból tetemes pénzösszeget engedélyezni méltóztatik — Excelleneiád­nak kegyességéből évenként nagyobb mérvű segélyben szokott részesülni". 14 OMF LT 47/1880. 15 OMF LT 21/1883., 4645/1883. Vallás- és közoktatás­ügyi miniszteri leirat. ' 1(i OMF LT 39/1882.; OMF LT 50/1882. „Klassohn Antal vésnök a műemlékek bizottsága számára készített élj pecsótnyomóról a dombornyomóvasról szóló s 5 ft, 50 krra kitett számláját bemutatja". 17 OMF LT 30/1882. 6. 24. Sajnos a jegyzék, amely a minisztériumba ment, másolatban sincs az ügyiratok között. Itt kell rámutatnunk arra, hogy a Valléis- és

Next

/
Oldalképek
Tartalom